Karácsonyi mellékhatások

No. 1. karácsonyi mellékhatás, talán csak az aszkétáknál vagy a nagyon szerencséseknél nem, a felugró plusz kilók - legalábbis én nem szoktam megúszni nélkülük. Számítok rá, belefér, utána ledolgozzuk.
Most viszont nem is erről akarok írni, hanem egy másik mellékhatásról, amit eddig nem tapasztaltam ilyen látványosan.
A nagyfiamon jelentkezett, aki amúgyis egy duracellnyuszi (és akkor még nagyon finoman fogalmaztam), de tavaly dec. 25-én a szokásosnál is húzósabb volt, gyakorlatilag kezelhetetlen. Nem is értettem, az iskola-lefárasztás-hiánynak tudtam be elsőre, majd délután megvilágosodtam - a csokoládé. A nagy mennyiségben fogyasztott csokoládé pörgette fel szegénykémet. Ráeszmélést  követően zéró tolerancia és láss csodát, másnapra újra önmaga volt. 


Félreértés ne essék, senkit nem fogok lebeszélni a csokoládéról, jómagam a csokoládé-imádó (majd' Gombóc Artúr szinten, bár a töltött csokoládét nem szeretem :) dietetikus-hallgatók körébe tartozom. :) Mértékkel minőséget, maga helyén, idejében (ezt most magamnak is írom :). 


Ugyanakkor a csokoládé kakaóból készül (legalábbis reméljük :), amely teobromin tartalma élettanilag a koffeinhez hasoló hatást fejt ki, azaz élénkít, még ha nem is olyan mértékben. Namármost nálunk kávét nem kapnak a gyerekek, koffeint más formában sem, mégis érdekes, hogy a csokival már kevésbé vagyunk óvatosak. 

Illusztrációnak szerintem pont ideillik az ünnepek előtt a Butler's-ben beszerzett reggelizőalátét. :) 
(a kép is innen)