2013. november 21., csütörtök

Kenyérmustra

Ez most nem górcsöves rovat lesz, hanem inkább csak egy kis szösszenet, ajánló kenyér-témában.
Az gondolom minden olvasómnak világos, hogy nem tartozom a ne-egyél-kenyeret típusú tanácsadók közé és azt is bevallhatom, hogy szeretem a fehér, ropogós héjú kenyeret, de még annál is jobban a friss kiflit, amiből azt a fajtát, amit én igazán szeretek ma már kevés helyen lehet kapni.

Nálunk a Jókenyér pékségnek van üzlete a faluban, de már kiköltözésünk előtt szerettem a termékeiket. Leggyakrabban a rozskenyerüket veszem, de rendszeresen vásárolok náluk teljes kiőrlésű kenyereket, wellness zsemlét is, kiskiflit a családnak, paradicsomos kenyeret, ciabattákat. Van egy olyan jó tulajdonságom (:), hogy szívesen fogyasztom a keményebb, savanykásabb kenyereket is, nálam ezek nem kizáró tényezők.

Nemrégiben viszont elhatároztam, hogy körülnézek más pékségek kínálatában is. Ily módon felfedezésre került a Príma Péknél kapható új kedvencem, a hajdinás-áfonyás bagett, másrészt rátaláltam a Lidl kínálatában egy durum-búza kenyérre, ami a címkéje szerint 100%-os durumlisztből készült. Én ugyan nem járok gyakran Lidlbe, azonban eddigi 2 kísérletem során mindig találtam ebből a kenyérből. Sárga bélzetű, hagyományos kenyér-konzisztenciát kedvelőknek is megfelelő állagú szerintem. A durumbúza előnyéről azt érdemes tudni, hogy eltérő kémiai szerkezet miatt emésztése lassabb, mint a közönséges búzáé, szénhidrát tartalma lassabban szívódik fel, lassabban emeli a vércukorszintet.

Szintén régóta elérhetőek a hazai kínálatban a német típusú, lapos, nagyon barna/fekete szeletelt kenyerek. Ezek is viszonylag rendben vannak, mármint tápértékileg, magas rosttartalom, hagyományos termékeknél alacsonyabb energiatartalom. Ugyanakkor rá kellett jöjjek, hogy azért csomagolják szinte vákuumszerűen műanyagba, mert kibontás után azonnal morzsálódik, szendvicset gyak. nem lehet belőle készíteni. Ezek a termékek jellemzően tényleg nagyon savanykásak és állaguk semmiben sem emlékeztet a hazánkban megszokott kenyér-termékekre.

A témához kapcsolódik még egy tegnapi friss élményem. Vártam a soromra a Príma Pék üzletében, előttem egy hölgy a már általam is bemutatott pro-body kenyérből vásárolt és mivel már csak egy darab volt belőle, kért egy másik, hasonló kenyeret is. Jól megbeszélték az eladó hölggyel, hogy ezek a kenyerek mennyivel jobbak, egészségesebbek, mint más kenyerek, mert hiszen ugye nagyon alacsony a szénhidrát tartalmuk. És én meg ügyes voltam és megálltam, hogy ne kérjem meg őket az alaposabb címkeolvasásra. :)

Plusz, ha már itt tartunk, akkor szeretnék ajánlani egy gyártót. Nem vagyok egy nagy liszt-értő, ugyan viszonylag sokat sütök, de azért nem naaagyon sokat, viszont a havi termelői piacunkra jár a szigetszentmiklósi Szabó Malom autója és ott szoktam mostanában venni a lisztet (BL 55, BL 80, teljes kiőrlésű búza) és még én is, az amatőr érzem a különbséget, amit egyébként sosem hittem volna magamról. Nem is tudom megfogalmazni, ránézésre, tapintásra nem látok különbséget, de amikor megkelt a tészta, akkor valami egészen elképesztő állaga van, nagyon jó vele dolgozni, egészen meglepő. Úgyhogy ha tehetem, bevásárolok jó előre, hogy kitartson a következő piacig. Ha szembejön, próbáljátok ki ti is.





2013. november 15., péntek

Debüt

Fb-olvasóim már értesülhettek a legfrissebb debütálásomról - végre napvilágra került az elmúlt 1,5 évem egyik legfontosabb projektje - amelyet eddig szigorú titoktartás övezett. 

Az a blog-olvasóknak is ismert volt már, hogy rendszeresen jelentek meg írásaim a NoSalty.hu-n. 
Emögött azonban dietetikusként (egy szuper csapat tagjaként) részt vettem a hatalmas alapanyag- és recept-állományhoz (jelenleg közel 1200 ill. 38 000 db) kapcsolódó új szolgáltatás kifejlesztésében - az energia- és ( hazai viszonylatban egyedülállóan részletes) tápanyagtartalmak megjelenítésében. Amellett, hogy ebben a volumenben ez egy fantasztikus szolgáltatás (tudom, elfogult vagyok, de egyébként tényleg az :) és amellett, hogy nagy szerencsénkre ma már egyre többen érdeklődnek az étrendjük ilyen irányú összetétele iránt, igazán tényleg azt gondolom, hogy fontos. 
Fontos tudni, hogy amit eszünk, az valójában mennyi is. Miből mennyi. Nem hinni, nem laikusan tippelni, hanem tudni. Tudni, szembesülni, összehasonlítani, elemezni, értékelni. 

Remélem, hogy a felhasználók gyakran fognak átkattintani a vonatkozó fülekre, remélem, hogy átnézik őket, remélem, hogy néhányan alaposan is. Remélem, hogy valódi tudatosságot csempészhetünk így a fejekbe, hogy ily módon is megfelelő ismereteket adhatunk át a főzni vágyóknak. Remélem, hogy megmozgatja majd a látogatókat az új szolgáltatás, a hozzáadott érték. 
Megijedni nem kell, ez még csak a kezdet - ilyen fantasztikus anyagra még csodálatosabb szolgáltatásokat lehet (és remélhetőleg) fogunk is ráfűzni. 

Szóval fülekre fel, aki használja az oldalt, kattintson rá az energia- és tápanyagtartalom fülekre, nézzétek és gondoljátok át, értelmezzétek, amit láttok.:) 

PS.: Én ma pl. azzal szembesültem (najó, sejteni azért eddig is sejtettem), hogy a nagy családi kedvenccé avanzsált stíriai metélt elfogyasztása után igencsak sokat kellene vasalnom ahhoz, hogy nullszaldós legyek. :)

PS2: Azt pedig nagyon hosszan tudnám csak fejtegetni, hogy mennyire, de mennyire élveztem ezt az projektet, a bányászást, a pakolgatást, a kitalálást, a pótlást, az áruházi vadászatot, a feltalálásokat, a kompromisszumokat, a különböző összeállítású, hosszúságú, szélességű excel-táblákat. Annak a jelentőségét szintén nem tudom megfelelően megfogalmazni, hogy mindez egy oldalon valósul meg, ahol havi több mint 1 millió felhasználó fordul meg és amely FB oldalának több mint 445 ezer kedvelője van. Ez egy igazán nagyszabású, fantasztikus dolog. Higgyétek el nekem! :)

Köszönetnyilvánítás - mindenkinek, akit illet, aki lehetővé tette, hogy ebben részt vehessek. :)
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...