Csicseriborsó fasírt

Aka falafel. Lila Fügénél találtam a receptet, szerintem már vagy 1,5-2 éve tervezem, hogy megosztom itt. :) Ami késik, ugye.

Mit tud a recept? Finom. Gyorsan elkészíthető (ha nem számítjuk bele persze az egy éjszakás áztatást). A kész golyók kitűnően fagyaszthatók és bármikor előkaphatók, 5 perc alatt megsüthetők - főzőlapon bő zsiradékban vagy sütőben kevesebb zsiradékban. Ez utóbbi energia- és zsírtartalom szempontjából kedvezőbb, ha valakinek ez az étrendi célja, az előbbi azonban, szubjektív megítélésem szerint kevésbé száraz és ropogósabb. Mindezek mellett azért a bő zsírban sült változat is igényel egy friss salátát vagy fűszeres szószt maga mellé - joghurtosat, tejfölöset, paradicsomosat, ízlés szerint.
A csicseriborsó magas növényi fehérje tartalmú hüvelyes, itthon szárított formában vagy konzervként kapható. 100 g csicseriborsó 364 kcal, tartalmaz 19 g növényi fehérjét, 6 g zsírt és 61 g szénhidrátot (USDA). Magas folsav (554 mikrog) és élelmirost (17 g) tartalmú, zsírtartalmának 70%-a telítetlen zsírsav. A többi, ismertebb száraz hüvelyes mellett kiválóan alkalmas főzelékek készítésére, de curry-k, dahl-ok, saláták, levesek alapanyaga is lehet. Jól bírja az egzotikusabb fűszerezést.

Hozzávalók a falafelhez (recept innen.):
350 g száraz csicseriborsó
1-2 gerezd fokhagyma
fél fej apróra vágott, kisebb vörös- vagy lilahagyma
1 tk koriandermag
1 ek római kömény mag
5 ek finomra aprított petrezselyem vagy koriander
1 tk só
őrölt feketebors
1/2 tk szódabikarbóna
1 ek frissen facsart citromlé (mehet bele a citr. héj is szerintem)

A megmosott, átválogatott csicseriborsót 24 h-ra langyos vízbe áztatjuk. Másnap leszűrjük, az áztatóvizet félretesszük. A koriander- és az édesköménymagot mozsárban összetörjük (használhatunk természetesen őrölt verziókat is). Mindent beleteszünk a turmixgépbe - bár az enyém nem birkózott meg a feladattal :), úgyhogy én botmixert használtam. A keverés közben adhatunk hozzá az áztatóléből, de csak nagyon kicsi adagokban, nehogy túl híg legyen a massza. Jól formázható, ujjaink között ki nem folyó masszát kell kapjunk, ami lehet homogénebb, lehet darabosabb. A masszából diónyi golyókat formázunk - nekem ebből az adagból 52 db lett (1 fogyasztási adag mondjuk 8-10 db gombóc szerintem). Így frissen le is lehet őket fagyasztani vagy azonnal felhasználni. 

Tápanyagtartalom (EGY DARAB gombóc - sütőzsiradék NÉLKÜL):
energia: 25 kcal
fehérje: 1,3 g
zsír: 0,4 g
szénhidrát: 4,2 g 

Bő zsírban (főzőlapon) sütés esetén 1-1 gombóc ~2 g (!!) étolajat vett fel, energia- és zsírtartalmuk ennek megfelelően változik:
Tápanyagtartalom (EGY DARAB gombóc - SÜTŐZSIRADÉKKAL):
energia: 44 kcal
fehérje: 1,3 g
zsír: 2,4 g
szénhidrát: 4,2 g 

Amikor sütőlemezen készítettem, akkor olajpermetezővel kicsit megpermeteztem a sütőpapírt, majd a ráhelyezett gombócokat is (a képen ez a változat látható). Így a gombócok által felszívott zsiradék gyakorlatilag elhanyagolható mennyiségű.

A teljes mennyiség értékei, ha valakinek nem pont 52 gombóca sikerül :):
Tápanyagtartalom (TELJES adag - sütőzsiradék NÉLKÜL):
energia: 1290 kcal
fehérje: 68 g
zsír: 21 g
szénhidrát: 216 g 

Rebarbarás

A rebarbara megvan? Nekem úgy volt meg, hogy kompót. Nem szeretem. A kompótot, gyak. egyik félét sem. Mondjuk gyermekkoromban nem gyakran készült, de akkor sem szerettem.

Viszont felnőtt lettem és kinyíltam. :) Szóval sikerült a múlt héten kedvenc gazdaságomból életemben először önként és dalolva rebarbarát vásárolnom. Nem ugrottam nagyot elsőre, két szálat vettem. Persze gondolatom még nem volt, hogy mi legyen belőle. Aztán nézegettem itt, nézegettem ott, majd rájöttem, hogy minek is nézegetek, mikor kedvenc Jamie-mnek egész műsora van róla. Mr. Oliver műsorai közül az egyik kedvencem a Jamie at home c. sorozata, ahol külön epizódot dedikált a rebarbarának: 1. rész itt, 2. rész itt.

Nem is bonyolítottam túl, az alaprecepttel indítottam, a rebarbarát felkockáztam és némi cukor és víz (narancslé nem volt itthon) társaságában megpároltam. Tényleg pikk és pakk. 

Közben már továbbgondoltam JO receptjét. Fogtam a kis edényt, az aljára tettem némi ropogós zabpelyhet, erre rá Cserpes-féle natúr joghurtot, görög joghurt nem volt itthon, de a Cserpes is nagyon krémes, éreztem, hogy jó lesz. Mézzel összekevertem a joghurtot, bár szerintem nem kell, de lehet, hogy csak én vagyok ennyire nem annyira mézrajongó. Mindenesetre natúr is finom, méz nélkül. A joghurtra pár kanál a rebarbarából, díszítésnek még némi zabpehely és irány a hűtő. Pár óra múlva fogyasztható, mit ne mondjak, minden elképzelésemet sikerült felülmúlnia. Jöhet is  a következő adag rebarbara. :)

(Sajnos a fényképezőnk vendégségben van, így csak telefonos kép van. Na nem mintha a géppel sokkal jobb képeket készítenék :)).)

Hozzávalók (4 személyre):

200 g rebarbara

40 g (4 ek) kristálycukor

4 dl natúr joghurt

80 g ropogós zabpehely

Tápanyagtartalom (1 adag)
energia: 219 kcal
fehérje: 6 g
zsír: 8 g
szénhidrát: 30 g

 

A rebarbarának megvastagodott szárát fogyasztjuk, a leveleit kerüljük, azok mérgezőek. A többi zöldséghez hasonlóan a rebarbarának is alacsony az energiatartalma, 100 g (kb. 1 db tisztított szár) mindössze 17 kcal. Fehérje és zsírtartalma elenyésző, szénhidráttartalma is kevés: 3,3 g. Változatosan felhasználható, fanyar-savanykás és egyszerre édes íze miatt különleges összetevője lehet húsok mellé tálalt mártásoknak, de természetesen készülhet belőle csatni is, na meg a jó öreg lekvár és a kompót. Szerintem az eper-rebarbara lekvárt ki is fogm próbálni magam is. :)

 

 

Dalmát saláta

Annak idején, még a gyerekek előtt, barátainkkal minden nyáron lecsorogtunk Krk szigetére, Krk városába, egy fix kedvenc kempingbe, általában tele autókkal, sátorral vagy anélkül, hosszú hétvégére, éjszaka autózva, tengerért, hangulatért, tengeri kajáért.

Krk városa egyébként csudakklassz hely, bármikor vissza is térnék. Nagyfiammal is voltunk ott már kétszer, ez persze már egy kicsit más műfaj volt.

Ha arra járunk, sosem hagyjuk ki a gyönyörű régi belváros egyik központi éttermét, a templom tövében. Frangepán vagy Frankopán - őszintén szólva erre már nem emlékszem. Ott ettem életemben először és eddig kizárólagosan, egészen a mai napig Dalmát salátát. Rákerestem a neten, nem találtam rá, valószínűleg ez egy fantázianév lehetett az étteremben. Mindenesetre mángoldos, krumplis, fokhagymás salátát takar, amit én rendre a grillen sütött kalamárik mellé rendeltem, rögtön a feketekagyló tál után. :)

Hozzávalók (1 főre):

150 g burgonya

150 g mángold

8 g (1 ek) olivaolaj

só, bors, fokhagyma

Most egy pillanatra komolyan el kellett gondolkoznom azon, hogy hol is szereztem be a mángoldot. De aztán eszembe jutott. A múlt héten akkora mázlim volt, hogy kétszer is bejutottam egyedül a városba, első alkalommal a Vásárcsarnokban lófráltam, második alkalommal pedig a Fény utcai piacon. Nem bírok magammal, ha város, akkor piac, főleg így tavasszal.

Szóval a mángoldot a Vásárcsarnokban szereztem be. Itthon aztán leveleire szedtem, megmostam és a leveleit, ill. a zsenge szárát felcsíkoztam. 1 evőkanál olivaolajat felmelegítettem, beledobtam az apróra vágott fokhagymát, átforgattam, rá a mángold, só, bors ízlés szerint (én jó borsosan és jó fokhagymásan szeretem, úh. az én adagomba mindjárt 2 gerezd fokhagyma is került). Vizet nem adtam hozzá, kis lángon puhára pároltam-pirítottam az egyveleget, míg a levelek összefonnyadtak. Eközben megfőztem egy kockára vágott krumplit, óvatosan, hogy még kemény maradjon. Amikor elkészült a mángold rész, hozzádobtam a krumplikockákat és 1-2 fordulattal átkevertem, kicsit pirítottam. Fogyasztható frissen melegen de hidegen is, sült húsok, halak, tenger gyümölcsei mellé.

Tápanyagtartalom (1 adag)
energia: 251 kcal
fehérje: 6 g
zsír: 9 g
szénhidrát: 37 g

Mángold a Wikin.

Mángold Bálint gazdánál.

Almás-diós kuglóf

Nagyszülőktől kaptunk sok starking almát, amit bevallom őszintén, magában nem nagyon fogyaszt a család. Anyukám a múlt héten már készített belőle két adag almáspitét, de még mindig maradt. Plusz idén nagyon bőven termő volt a házunk előtti két diófa, két nagy zsáknyi diót szedtünk, amiből még egy zsák gyakorlatilag bontatlan és a másikban is van még. Szóval adott volt, hogy kellene valami, ami almás és diós és még a gyerkők is megeszik, ráadásul gyorsan készen is van. NoSalty a jóbarátunk, akadt is egy szimpatikus almás kuglóf recept, ami alapján elindultam a magam szájíze szerint. Kicsit aggódtam, hogy sok az alma, sok lesz a leve, de a végeredményből úgy tűnik, hogy működik. Szokásomhoz híven csökkentettem a hozzáaadandó cukor mennyiségét, ezúttal felére.

Hozzávalók:

- 6 db alma (reszelve 520 g lett)

- 40 g (3 ek - az eredeti receptben 4 ek szerepel) kristálycukor

- 4 db tojás

- 100 g porcukor (eredeti receptben egy bögre, azaz kb. 200 g)

- 200 g liszt (eredetiben 1,5 bögrényinek felel meg)

- 1 cs sütőpor

- 1 tk őrölt fahéj

- 1 tk szódabikarbóna

- 50 g nagyobb darabokra tört dió 

- só

Az almát nagyobb lyukú reszelőn lereszeltem, összekevertem a 3 evőkanálnyi cukorral és a fahéjjal, majd szűrőbe tettem és a levét egy tálba csepegtettem, amíg a tésztát összeállítottam. A 4 tojást a porcukorral felvertem, a lisztet a szódabikarbónával és a sütőporral összekevertem, majd a tojás-cukor keverékhez szitáltam és összekevertem. A diót mozsárban kisebb darabokra törtem, hozzáadtam a masszához (nem a tetejére szórtam, mint az eredeti receptben). Az almát a kezemmel kifacsartam, a lecsöpögött levet a kisfiamnak adtam. :) A kifacsart almát a tésztához adtam, összekevertem, kivajazott kuglóf formába öntöttem. Előmelegített, 180 fokos sütőben 35-40 percig, tűpróbáig sütöttem.

Tápanyagtartalom (100 g - a képen egy kisebb, 50 g-os szelet)
energia: 244 kcal
fehérje: 7 g
zsír: 6 g
szénhidrát: 38 g