2012. március 28., szerda

Esztétikum vs. egészség

Még egy kis túlsúly téma, tavasszal szerintem ez teljesen érthető. 
Szembejött az alábbi cikk a napokban a facebookon: Plusz kilók? Szeresd őket! A cím láttán egy kicsit fogtam a fejem, hogy esetleg egy olyan írásra lelek, amely arra propagál, hogy a túlsúlyos ember fogadja el magát úgy, ahogy van. De nem, illetve igen, de nem úgy. 
Mert nyilvánvaló alapvetés, hogy az ember fogadja el önmagát. Nem könnyű, szerintem ezt felnőtt fejjel mindenki tudja. És persze az is fontos, hogy önmagunkat fogadjuk el, ne egy képet, amilyennek gondoljuk magunkat. 

A poszt szerzője szerint a túsúlyos embereknek meg kell szeretniük a kilóikat, hogy aztán meg tudjanak szabadulni tőlük. Mert meg kellene. De, ahogy a szerző is írja, ne esztétikai okból, hanem egészségügyi okból.

A vékony ideális nőmodell divatjának egyik legnagyobb mellékhatása, hogy a túlsúlyt esztétikai szintre helyezi. Persze a női test (és most az egyszerűség kedvéért a nőkkel foglalkozom, úgyis minket izgat ez a kérdés leginkább :) mindig is esztétikai szinten lesz. Az már csak ízlés dolga, hogy kinek a lapos, kinek a gömbölyű, ehhez nem gondolom, hogy bárkinek is köze lenne vagy bárkinek is joga lenne ítélkezni. 

Visszakanyarodok.

Szóval a túlsúly, az elhízás NEM esztétikai kérdés. Nem szabad ezen a szinten kezelni. Nem azért kell a túlsúlytól megszabadulni, hogy jobban tetsszünk a világnak, hogy jobb vagy több pasink/csajunk legyen. 


A túlsúly betegség, számos visszafordíthatatlan következménnyel, szövődménnyel. Minél hosszabban élünk túlsúllyal (azaz minél korábban érjük el ezt az állapotot), annál hosszabban kell a szövődményekkel együtt élnünk (már ha együtt tud élni velük a szervezetünk). Az elhízott emberek jellemzően magas vérnyomással küzdenek, a felborult anyagcsere állapotok miatt könyebben alakul ki körükben a 2-es típusú cukorbetegség, a zsíranyagcsere zavara, majd ezek következtében a szív- és érrendszeri betegségek, amelyek akár stroke vagy infarktus formájában is jelentkezhetnek. A túlsúly megterheli az ízületeket, nehezítheti a tüdők szabad mozgását és így a légzést is, hatással van az epehólyag, a máj és a hasnyálmirigy működésére. Tudományosan igazolt kockázati tényezője számos daganatos betegségnek. 

Nem feltétlenül gondolom, hogy a fenti sorok sok meglepetést okoznak az olvasóknak. Remélem, hogy ma már úgy általában a nagyvilágnak sem. Mégis sok túlsúlyos ember gondolja úgy, hogy ő még a határokon belül van. Aztán amikor egymás után kapja belső szervei jelzéseit, hogy elég, akkor gyakran már csak a gyógyszeres terápia segít (na de ezt persze senki nem akarja "nem akarok életem végéig gyógyszert szedni" felkiáltással). 

Egyéni és össztársadalmi szinten is a leghatékonyabb megoldás a megelőzés. Első szinten az elhízás megelőzése (ld. kiegyensúlyozott táplálkozás gyermekkorban), ha már kialakult, akkor pedig annak felismerése és kezelése. Ha időben elkapjuk a folyamatot, akkor még viszonylag egyszerű is a recept: megfelelő étrend és megfelelő mozgás. Egyik oldalról persze ezek kivitelezése nem tűnik könnyűnek, ám amikor erre gondolunk, akkor gyorsan ugorjunk át a másik oldalra, és tekintsünk vissza 10 év távlatából, amikor már esetleg gyógyszert kell szednünk és nem nem érjük el az épp induló buszt.

Szabaduljunk meg a túlsúlytól, természetesen, ha lehet, képzett szakemberek segítségével.:) Mínusz kilókra fel!




Kép forrása: EcologyHealthCenter.net

2012. március 27., kedd

Érdekességek

Visszacsipegetek ide egy kicsit a facebook-oldalamról, megtörve a tavaszi fogyókúra-téma hegemóniáját. Áh, azt mondjuk úgy sem sikerül. :)

Először is találtam egy ilyen remek oldalt: Diabetic Living. A címtől eltérően messzemenőleg ajánlom mindenkinek, a nem cukorbetegséggel élőknek is. Receptek, információ, helyes kis slide-showkba rendezve, lényegretörően, tápanyagtartalommal, mindennapi gyakorlati tippekkel.

Cikk a hazai élelmiszerpazarlásról (nagyon fontos téma!): Milliárdok a kukában, így pazarolja az ételt Magyarország. És a cikkhez kapcsolódóan a Magyar Élelmiszerbank Egyesület Esélyt az Ételnek! oldala. Nem elsősorban dietetikai kérdés persze, de kapcsolódóan háztartás-vezetés, ökológia, több odafigyelés. Szerintem nagyon fontos tudomány, jó lenne, ha minden fiatal (és persze idősebb is) elsajátítaná.  Olvassuk át alaposan az oldalt, elgondolkodtató. Sok-sok praktikus gyakorlati tanáccsal.
Ne pazaroljunk.

Szösszenet gyermek egészséges-táplálkozás témában a nőstények.com-on: Ezt eszed, mert én azt mondtam. Visszacseng a válogatós gyerek posztomra és a zöldségelősre.

Háztartástan rovat indult a NoSalty-n. Egyszerű, lényegretörő, allűr-mentes. Esküszöm imádnám, ha lenne ilyen óra a tanrendben.

Talán itt még nem ajánlottam a Ködpiszkáló blogot, szerintem nagyon rendben van és nekem a stílus is bejön. :)

2012. március 26., hétfő

Fogyókúra Húsvétkor

Ha valaki ügyesen fogyókúrázik, akkor az jellemzően egy hosszabb ideig tartó folyamat - amely időszakba fontos ünnepek is beleeshetnek. Ha pedig ünnep, akkor enni kell.
A NoSalty.hu-n írtam néhány tippet a fogyókúra fenntartásáról a húsvéti időszakban.

2012. március 22., csütörtök

Fogyókúraklub

Szombaton lesz a helyi edzőteremmel, a Ramm Gym-mel közösen kitervelt fogyókúraklubunk indító rendezvénye. Reklámilag megtettük, ami tőlünk telt, elsősorban a helyi közösségre célozva. Konkrét visszajelzés egyelőre nincs, ott helyben fog kiderülni minden. :) Mondjuk azzal nem számoltunk anno, hogy ez a szombat munkanap, de ha most nem is lesznek nagy tömegek, pár hét múlva simán ismétlés.
Mindenesetre én azért készülök. Megírtam mindenféle feliratokat (BMI, napi energia- és tápanyageloszlás stb.), ezek mennek a falra. Készülök kóstolófalatokkal - joghurtos céklasalátával, zöldségmártogatóssal, zabpehelykeksszel, sima kekszekkel (Korpovit, Cukor-stop), teljes kiőrlésű és rozskenyérrel, gyümölccsel. Ha nem feledem holnap és még belefér, akkor még egy petrezselymes, pirított szezámmagos túrókrémmel is. Minden olyasmi, ami ha megmarad, itthon is elfogy.

Papírtányér, műanyag kiskanál, papír, toll.

Meg a sok tudás a fejemben. :)

Drukkoljatok! :)

2012. március 20., kedd

Átírtam

Átírtam a Tanoda bemutatkozó oldalán a státuszomat, végzős dietetikus hallgató-ról dietetikus-ra. :)
Kb. ennyi a magyarázat arra, hogy miért is tűntem el az utóbbi 1-2 hétben. Na de majd most aztán. :)

Államvizsgán túlvagyok, hivatalosan is viselhetem a címet, aminek személy szerint én nagyon örülök és semmi sem állíthat meg, hogy a világ jobbításán dolgozzak ezentúl. :)

Mindenki készüljön. :)

2012. március 6., kedd

Új megjelenés

A március hónap sem telik el off-line megjelenés nélkül, ezúttal KarMel Babérlevél Tanodáról szóló, velem készített interjúját olvashatjátok az Anyák lapja 2012. márciusi számának 88. oldalától. Köszönöm a lehetőséget! :)


A scannelt változat forrása is ez a lap.





2012. március 5., hétfő

Mai kaland

Ma államvizsgázni mentem, egy három körös menet első körére. Ez volt a bemelegítés, a motivációs jó jegy. Jó lett, megvan. :)


Mindenesetre korán be kellett mennem a városba, gyomrom elég kicsi volt, úgyhogy itthon nem reggeliztem. Bent már gondoltam, hogy vennem kellene egy szendvicset, lementem az egyetemi büfébe, ahol fél 8-kor hatalmas rántottás meg rántott husis meg kilógó sonkás, tarjás szendvicsek vártak, nem kértem. Kinéztem a két környéki kisboltba, ahol hatalmas kakaóscsigák, sajtos corissantnak nevezett nemtudommik, lapos, pizza szerű lepények, óriás, fej-méretű csokimázas sütemények tekintettek vissza rám, meg a lilahagymás körözöttes és tarjás szendvicsek. Csak álltam és néztem és arra gondoltam, hogy biztos azért vannak ezek itt, mert elfogynak, mert bizony megveszik és megeszik őket. Itt van ugye az egyetemi épület és egy középiskola is. Hát, nem  igazán tetszett, amit láttam. :)


Vizsga után még kolbászoltam a városban, úgy alakult, hogy az ebédemet a Hummus Bar Hollán E. utcai egységében költöttem el, egy szuper kis pita-szendvics (nagyon sok friss zöldséggel), némi falafel és (egészen elképesztően pezsgő ízű) olajbogyó kíséretében. Amúgy is imádom a friss zöldséges salátákat, de biztos elvonásom is volt a tél miatt, annyira jól esett beleharapni a ropogós zöldséges szendvicsbe és beszívni az illatokat, hogy huhh. Vissza fogok térni, ajánlom mindenkinek. Ráadásul a belépő vendéget egy kis pohár forró teával fogadják, az is nagyon jólesett.


Hazafelé a Sparban vásároltam, többek között olyan isteni ropogós kisbagettet, hogy ihajj, még a kenyérhéjat nem igazán kultiváló fiaim is örömmel ropogtatták (a nagyobbik még a foghiányos-mozgó fogas-teljesen ki nem nőtt fogas fogsorával is bevállalta).

2012. március 1., csütörtök

A tyúk meg a tojás

A tyúk meg a tojás, de mégsem baromfi ügyben lesz most ez a poszt (bár ma a Lile gazdaság helyi erőitől rendeltem házicsirkét, amit szombaton ingyen házhozszállítanak!). Hanem arról, hogy sütöttem ma este egy jó adag kakaóscsigát, reggelire a fiúknak. Igen, a dietetikusok gyerekei is esznek kakaóscsigát. Meg a férje is. Meg ő maga is, mondjuk azt azért tényleg nagyon ritkán.


Szóval a lényeg, hogy épp az előbb sült ki egy nagy tepsivel. (Reggelre időzíteni még nem tudok, mert még nem olvastam ki a kenyérsütőgép guide-ját N. Edit! :). Anyukám itt van gyerekfelügyelőként, támogatandó az államvizsga felkészülésemet. Mondja ő, hogy hihetetlen, hogy milyen gyorsan kész lett és hogy ő is azt gondolná, hogy ezek milyen bonyolult ételek, aztán meg mégis pikk és pakk megvannak.


Ami persze pont így nem igaz, mert nettó 3 óra eltelt az első hozzávaló tálbaöntésétől a kisült csigák sütőből való kiemeléséig, de ebben benne volt kb. 1 órányi első kelesztés, aztán fél órányi második és egy 20 perces sütési idő. 
Konkrét munka az a hozzávalók összekeverése, a dagasztás (lehet, hogy kinyírtam teljesen a kis kézimixerünket, olyan szaga volt), a nyújtás, a szórás, a tekerés, a felvagdosás és a sütőlemezre pakolás. 
Meg ami nagyon kell persze, az egy megbízható, jó recept. Ezúttal is Limarától. (Én kicsit kevesebb vajat tettem bele, simán sokalltam a 8+5 dkg-t, kb. 7 ment bele összesen.) 


Szóval vissza a tyúkhoz és a tojáshoz. Mert min múlik ez? Hogy így este elkészül egy tepsi jóillatú kakaóscsiga, frissen, házilag. Két gyerek mellett.


Sokan szokták mondani, hogy nincs idejük, kedvük két gyerek mellett főzni. Bár én mindennap főzök, kakaóscsigát azért persze én sem sütök mindennap. De hetente 1-2x igyekszem friss házi készítésű valamit prezentálni. Mert szeretik. Mert élvezem. És a poszt lényege: mert így gyakorlom. Így szerzem a rutint. Így szerzem a visszajelzést, a tapasztalatot. Pl. a héten sós csigát készítettem, úúúgy túlkelesztettem a tésztát, hogy ihajj, konkrétan alkoholos erjedésnek indult. Na de ha nem próbálkozom, sose látok ilyet és sose tudom meg, mire kell figyelni. A rutinból származik a bátorság, a hajlandóság, hogy egy sima hétköznap este belevágjunk egy kakaóscsiga készítésbe. Aztán innentől ez egy öngerjesztő folyamat, a gyakorlat hozza a rutint, a rutin hozza a gyors megoldásokat (ld. tyúk és tojás - melyik kell előbb - a rutin vagy a nekidurálás).

Két gyermek mellett én így készítek el este egy adag kakaóscsigát.
Délután kitaláltam, hogy kellene. A receptet már ismertem, tudtam, hogy minden van hozzá itthon.
Este 6-kor összeraktam a tésztát, kelt fél8-ig. Eközben megvacsoráztattam a gyerkőket, lefürdettem és lefektettem a kicsit.
Fél8kor megformáztam a tésztát, a kész csigák mentek a sütőlapra még kelni.
Ezt követően lefektettem a nagyot.
Majd míg sült a tészta, lezuhanyoztam. 
9-kor kivettem a kész csigákat a sütőből.


Szerintem ennyi a titok, hogy projektmenedzsment, előre átgondoltan, megfelelő időbeosztással. Ehhez ismerni kell a folyamatokat, mi mennyi ideig tart. Ehhez kell a rutin. Mindenkit bátorítok, különösen azokat a szülőket, akiknek lenne kedvük ilyesmibe fogni, de azt gondolják, hogy nincs rá idejük, nem elég ügyesek. Próbálják ki. Elsőként akár ezt a receptet.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...