2012. június 8., péntek

Szervezetünk folyadékigénye

Szervezetünk jelentős része víz: csecsemőkorban kb. 70–75%, felnőttkorban 60%, míg időskorban 50%. Víz nélkül szervezetünk működésképtelen, maximum 4–7 napot bír ki nélküle. Fokozottan kell figyelnünk a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre csecsemőkorban, amikor a szervezet relatív folyadékigénye a legnagyobb, és időskorban, amikor a szomjúságérzet már csökken, valamint lázas és hasmenéses betegségek idején. Kiszáradás esetén a folyadékpótlást kórházi körülmények között intravénásan biztosítják.

Az ajánlott napi folyadékmennyiséget gyermekkorban legegyszerűbben a testsúly alapján számolhatjuk: a testsúly első 10 kg-jára 100 ml/ kg, a második 10 kg-ra 50 ml/kg, majd e fölött 20 ml/kg. Felnőttkorban a napi ajánlott mennyiség minimum 1,5–2 liter, nyári melegben, sportolás esetén lehet ennél magasabb. A folyadékbevitel eloszlása legyen a nap során kiegyensúlyozott. Nem kell feltétlenül megvárni, míg szomjasak leszünk, igyunk rendszeresen 1-1 pohár vizet, teát, gyümölcslét.

Szervezetünk a legnagyobb mennyiségben az elfogyasztott folyadékokból nyer vizet, ezen felül hozzájutunk még ételekből és a szervezeten belül zajló oxidációs folyamatokból. A folyadékfelvétel ellenpontja a folyadékleadás, mely a vizelettel, a széklettel, az izzadással és a légzéssel történik. Optimális esetben a folyadékfelvételi és -leadási folyamatok egyensúlyban vannak.


Mit igyunk?

Személyes véleményem, hogy a folyadékpótlásra legmegfelelőbb a víz. Ez lehet csapvíz, szűrt víz, szénsavmentes ásványvíz. A szénsavas ásványvíz puffadást okozhat, irritálhatja a nyelőcső nyálkahártyáját. Fogyasztását gyermekeknek nem javaslom, felnőtteknek is csak mértékkel.

Gyümölcslevekből válasszuk lehetőleg hozzáadott cukrot nem tartalmazó, 100%-os gyümölcstartalmú termékeket (azt viszont ne feledjük, hogy ezek energiát adnak). Készíthetünk otthon is gyümölcs- és zöldséglevet magunknak botmixer, turmixgép vagy gyümölcscentrifuga segítségével. Ihatjuk a gyümölcs-, illetve zöldség présnedveket magukban, esetleg vízzel hígítva, más zöldségek vagy gyümölcsök levével keverve, fűszerekkel (például menta, citromfű, fahéj, gyömbér) ízesítve. Ezek édesítésére általában nincs szükség. Nyáron kitűnő frissítő lehet a citromból vagy lime-ból készült limonádé is.

Ihatunk teát, gyógyteát, figyelemmel ezek élénkítő, illetve másféle élettani hatásaira, és az édesítésükre használt élelmiszerek energia- és tápanyagtartalmára. A nagy melegben készítsük el saját jeges teánkat, amelyhez adhatunk friss gyümölcsöket, frissítő mentalevelet is.

Megfelelő folyadék lehet a tej is, vagy például a tejalapú gyümölcsturmixok (például eper, málna, meggy, őszibarack stb.). A tejalapú italok, mint például a kakaó, karamellás tej a reggeli italok közé beilleszthetőek, de legyünk figyelemmel hozzáadott cukor tartalmukra és a kakaó teobromin tartalmából fakadó élénkítő hatására.

A szénsavas üdítőitalokat szomjoltásra nem (sem) javaslom, kisgyermekek esetében kifejezetten tilosnak tartom. A szénsavas ásványvízhez hasonlóan puffasztó hatásúak lehetnek, irritálhatják a nyelőcsövet. A hozzáadott cukor miatt magas energiatartalmúak, rendszeres fogyasztásuk hozzájárul a testsúly növekedéséhez, a fogak szuvasodásához.

Alkalmanként természetesen beleférhetnek az étrendbe a fenti italok is, azonban fontos, hogy ne ezek adják napi folyadékfogyasztásunk gerincét.

Volt egy időszak az én életemben is, amikor úgy gondoltam, hogy a felnőttek üdítőitala a sör. Nyáron egy-egy pohár sör vagy egy hűsítő fröccs a megfelelő társaságban nagyon jól tud esni. Ennek ellenére ma már inkább azt javasolnám, hogy alkoholt szomjoltásra ne alkalmazzuk.

Az írás megjelent: NoSalty.hu 2012.05.12.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...