2011. október 28., péntek

Hami, a kis szakács világa

A Manó Könyvek Kiadó gondozásában jelent meg 2009-ben Agostino Traini: Hami - minden, ami az asztalunkra kerül c. könyve (a link oldalán bele is lapozhatunk a könyvbe). A nagy alakú, színes képeskönyvben Hami, a szakács, Serpenyő, Lábos és Szűrő segítségével vezeti körbe az érdeklődő gyerekeket az egyes élelmiszerek, nyersanyagok termelésétől az asztalunkra kerülő ételek elkészüléséig tartó folyamaton.

A gyerekek a könyv segítségével megismerhetik a gabonák aratását, feldolgozását, a kenyér, a tészta készítését, a gyümölcsök fajtáit, felhasználásukat, a lekvár készítését, a zöldségek vetését, szedését, a tejelő állatokat, a tejtermékek készítését és nem utolsó sorban a csokoládé gyártását. :)

Minden kisgyermeknek és szüleinek jó szívvel ajánlom! :)

2011. október 27., csütörtök

Birsalmasajt

Klasszikus őszi csemege. Nekem gyerekkoromban kimaradt, felnőttként sem gyakran jött szembe, idén viszont nagyon, a szomszéd hatalmas birsalmafája képében. Elkuncsiztunk a gyerekekkel pár darabot és indult is a főzőcske. 
A birsalmasajt elkészítése semmi extra megerőltetést nem igényel. A gyümölcsből válasszuk a már sárga, kevésbé szőrös darabokat. Távolítsuk el a maradék szőröket, daraboljuk fel az almákat. Többféle iskola van erre a feladatra, van aki rögtön levágja a héját és csumázza, van, aki csak a főzés után, mondván, hogy akkor sokkal könnyebb. Mivel az én almáim most elég foltosak voltak kívül, én a foltos héjrészeket levágtam, a gyümölcsöket gerezdekre vágtam, magházukat eltávolítottam, nagy kockákra daraboltam. Lehet, hogy csak mázlim volt, de nem kellett jobban küzdenem, mint a normál almánál.
Vastagabb falú lábosban, annyi vízzel, amennyi ép ellepte a gyümölcsöt, feltettem főni. Egyes receptek szerint kuktában kell főzni, nekem sima fazékban is nagyon puhára főtt 20 perc alatt. Ekkor a gyümölcsdarabokat emeljük ki a vízből, ha még nem került sor a csumázásra, akkor most csumázzuk, lehet hámozni is, de én héjastul használtam fel. A puha gyümölcsdarabokat turmixgépben vagy botmixszerrel pürésítsük, tegyük bele egy fazékba és a pürésített gyümölcs 60–80%-ának (ízlés szerint) megfelelő mennyiségű cukorral főzzük fel. Főzzük olyan sűrűre a pürét, míg a fakanalat áthúzva rajta látszik az edény alja, vagy ha tányérra cseppentve nem folyik szét, hanem bőrösödni kezd.
Ekkor öntsük a pürét frissen tartó fóliával vagy sütőpapírral kibélelt formába (ez lehet őzgerinc forma akár, én most muffinformába és kis tálakba öntöttem). Ízlés szerint ekkor lehet a pürébe szórni nagyobb darabokra vágott diót vagy mazsolát, én most készítettem chilis verziót is, majd referálok. :)
A formában 24–48h-t hagyjuk száradni, ezt követően sütőpapírra borítva még egy hétig békén hagyjuk, ha kibírjuk. :) Fóliába csomagolva, hűtőben sokáig eláll.

Amiért izgalmas a birsalma, az magas pektin (vízben oldódó rostfajta) tartalma – ezért is kocsonyásodik meg a sajt. A pektin amellett, hogy élelmi rost, azaz jótékony hatással van az emésztőrendszerünkre, illetve tápanyag forrásul szolgál a bélflórának, nyálkahártya-nyugtató hatású is.

A birsalmasajt fogyasztható magában desszertként, része lehet sajttálaknak, hidegtálaknak, salátáknak, kísérhet hideg sülteket. A mellékelt kép Asztúriában, Spanyolországban készült, a Picos de Europa Nemzeti Park  területén található Arenas de Cabrales település egyik éttermében. Spanyolországban membrillo-nak nevezik a birsalmasajtot és itt éppen egy sajttál része volt. 


További infók a birsről a wikipédián.



2011. október 20., csütörtök

Grissini al pomodoro - avagy paradicsomos grissini

Dolce Vita könyvéből származik a recept, sajnos a blogján ezt konkrétan nem leltem fel. A kelesztési időtől eltekintve gyorsan elkészíthető, kiváló ropogtatnivaló akár kisétkezésre, akár partikra, sokféleképpen ízesíthető, de amiért szerintem igazán klassz, hogy elkészítésébe a gyerekek könnyen bevonhatók, a hagyományos „rúd” alakú végeredmények helyett akár perec, akár csiga formájúra is alakíthatók, így még több szórakozást nyújthat a lelkes konyhai segítőknek.

Hozzávalók:
400 g BL 80-as liszt (szupermarketekben általában kapható)
100 g durumliszt (szupermarketben, bioboltokban kapható)
1 cs (7 g) szárított élesztő
olívaolaj
3–3,5 dl meleg víz
só
1 ek méz
3 ek paradicsomszósz
2 gerezd fokhagyma
50 g olívabogyó (az eredeti receptben 100 g van, az én tésztám ennél többet nem akart felvenni)
marék friss oregáno vagy kakukkfű

A lisztből, élesztőből, olívaolajból, vízből, mézből és sóból tésztát gyúrunk, kézzel dagasztjuk, míg sima, gumiszerű lesz (kb. 10 perc). A tésztát letakarva, meleg helyen kelesztjük, legalább 2 órát, majd gyúrjuk át, ezt követően kelesszük még 1,5 órát, de akár többet is. Miután a tészta megkelt, fokozatosan keverjük hozzá a paradicsomszószt, az olajbogyót, az apróra vágott fűszernövényeket és a zúzott fokhagymát. Fontos, hogy kis adagokban adjuk a tésztához ezeket a hozzávalókat, mivel nedvességtartalmuk miatt a tészta nehezen veszi fel őket és nyúlóssá válik. Miközben adagoljuk ezeket a nedves hozzávalókat, folyamatosan lisztezzük a tésztát (ehhez a művelethez én hagyományos BL55-ös búzalisztet használtam). Mikor újra összeállt a tészta, készítsünk hosszúkás rudakat, kb. 20–30 cm hosszúakat és fél cm átmérőjűeket. A rudakat vagy ebben a formában helyezzük a sütőpapírral bélelt tepsire vagy tekerjük fel csiga alakúra vagy formázzunk belőlük perecet (illetve egyéb, tetszés szerinti alakzatot :). Előmelegített, 250 fokos sütőben (az én hagyomános sütőm 8-as fokozata is megfelelő volt) kb. 10 percig süssük, figyelve, hogy ne nagyon piruljon meg, mert kiszárad. A végeredmény így is egy ropogós, szárazabb tészta lesz, ne pizzatészta puhaságút várjunk. :)

Fogyaszthatjuk magában esetleg paradicsomos mártogatóssal, én legutóbb fokhagymás tejföllel kínáltam.

2011. október 6., csütörtök

Kence-ficék

Az eheti Zabszem foglalkozáson kence-ficéket készítettünk. Készült sárgarépás túrókrém, natúr és kevés sóval, céklás túrókrém almával és kevés sóval, illetve lógatott joghurtkrém – jobb nevet nem találtam rá. :) Használtunk túrót, ricottát (érdekes módon túró állagú volt, nem a krémes fajta), tejfölt és a joghurtkrémet. A végeredmények szerintem szépek lettek, a gyerekek is megkóstolták és ettek is belőlük, nekem kifejezetten ízlettek, az én kedvencem a natúr joghurtkrém volt. A túrókrémek alapreceptjei az Élelmezés c. folyóirat 2010/12. számából valók, a natúr joghurtkrém saját fejlesztés. :)


Sárgarépás túrókrém
Hozzávalók: 60 g túró, 20 g tisztított, reszelt sárgarépa, 20 g tejföl vagy natúr joghurt
A hozzávalókat tálban összekeverem. 




Céklás túrókrém

Hozzávalók: 60 g túró, 20 g tisztított, reszelt nyers cékla, 20 g tejföl vagy natúr joghurt
A hozzávalókat tálban összekeverem.


Mindkét túrókrém egyik változata lehet így natúr, a másik lehet
kevés sóval, harmadik almával, negyedik apróra vágott petrezselyem zölddel.






Joghurt-krém
Hozzávalók: 1 doboz natúr joghurt
A natúr joghurtot gézbe vagy pelenkába öntjük, a textilt összekötjük, hogy a joghurt ne folyjon ki belőle és egy fél napra vagy akár egy éjszakára edény fölött lógatjuk. Miután a savó kicsöpögött belőle, sűrű joghurtkrémet kapunk, amelyet így natúr vagy zöldfűszerekkel ízesítve használhatunk fel.
Kenyérre, pirítósra kenve, friss zöldségekkel fogyasztjuk.



2011. október 3., hétfő

Mit egyen a kisdedem? - I.

Egyéves lett a gyermek, anya felsóhajt: „Na végre!” – vége a korlátozásoknak, mától mindent ehet már a gyerek, vége a végtelen konyhai pepecselésnek.

Ez ügyben magamra kell vennem a hiú remény oszlatás nehéz terhét. :) Mivel kedvenc témám, nem tudom rövidre fogni, így egy egész cikksorozatot tervezek, amelynek ez a bejegyzés az első része.

Kisdedkornak nevezzük a hazai terminológiában az 1–3 éves életkort. Megelőzi egyéves korig a csecsemőkor, és követi a kisgyermekkor. Testi és szellemi fejlődés tekintetében is nagyon izgalmas időszak, csak két fő esemény illusztrációnak: ebben az életkorban tanulnak meg járni, szaladni és beszélni is. További irodalom a fejlődés témában bőven található az interneten, én nem merülnék el benne részletesen.

Az 1–3 éves gyermekek táplálkozásának alapvető jellemzői (irányszámok, nem kell mérni naponta, hogy megvalósulnak-e :):

– Napi energiaszükséglet: ennek kiszámításához az alábbi egyszerű képletet érdemes használni: a gyermek súlya kg-ban×100-al – azaz pl. egy 10 kg súlyú egyéves gyermeknek ~1000 kcal-ra van szüksége/nap.

– Fehérjeszükséglete 1,2 g/testtömegkilogramm – az előző példát használva, a 10 kg-s gyermek napi fehérjeszükséglete 12 g – viszonyítási alapként 1 dl tejben 3,4 g fehérje van, egy női tenyérnyi csirkemellhúsban 25 g.

– Szénhidrátszükséglete 120–130 g, a napi energiaszükségletének 45–55%-a. Szervezetünk a szénhidrátból nyeri a működéséhez szükséges energiát, és mivel a gyermekek jellemzően mozgékonyak, szükségük is van a sok energiára. Fontos, hogy ezt a mennyiséget ne cukor, édesség, csokoládé, hozzáadott cukorral készült termékek (pl. gyümölcsjoghurtok, kakaó, kakaóscsiga, hozzáadott cukrot tartalmazó üdítőitalok) formájában fogyasszák el, hanem inkább lassan felszívódó, komplex széndhidrátok formájában – mint például a teljes kiőrlésű lisztet is tartalmazó kenyerek, a natúr gabonapelyhekből készített ételek (pl. zabkása).

– Zsírból nagyobb arányban fogyaszthatnak még ebben az életkorban, a kisgyermeki - felnőttkori ajánlás a napi energiaszükséglet legfeljebb 30%-a, kisdedkorban ez az érték 35% -  kb. 37-38 g zsír/nap az 1000 kcal-ra vetítve. Élelmiszerekre lebontva: 1 dl 2,8%-os tej zsírtatalma 2,8 gramm, 1 dl natúr joghurté 5 g, 1 kenésnyi margarinban (kb. 10 g) 7,4 g, 1 szelet csirkemellben (kb. 100 g) 1 g. 

– Napi folyadékszükséglet: 1–1,2 dl/ testtömegkilogramm – 10 kg-s gyermek esetén 1 – 1,2 liter.

– A napi étrend kialakításánál törekedni kell a napi ötszöri étkezésre, a köztes nassolások elkerülésére.

Az ételek konzisztenciája általában a rágási képesség függvénye. Az egyéves gyermekek jó része még nem tud alaposan rágni, van aki még a pépes ételt fogadja el szívesen, van, aki már a kisebb darabosat, van, akinél már a teljesen darabos a menő (és szegény anyukák legnagyobb ijedtségére némely nem tankönyvi gyermek még most is csak szopizni akar :). 3 éves korra a teljes, 20 fogból álló tejfogsor kifejlődik, ekkorra a gyermekek általában már a keményebb, szilárdabb konzisztenciájú ételeket is meg tudják enni. Legyünk azonban mindig résen, ha a gyermek nyers répát rágcsál, ne hagyjuk teljesen felügyelet nélkül. :)

Gyakran találkozom olyan szülővel, aki elégedetlen gyermeke étvágyával. Vagy nem eszik szegény gyermek eleget vagy válogatós, ráadásul következetlenül, amit egyik nap imád a gyermek, arra másnap már rá sem bír nézni. :)

Fontos szem előtt tartani, hogy ebben az életkorban még nagyon jól működik az étvágy-jóllakottság szabályozása. Sok szülő mégis elvárja, hogy gyermeke elfogyassza az elé készített, a szülő megítélése szerint megfelelő mennyiséget. A gyermekek azonban természetesen ezen a téren sem egyformák. Figyelni kell, hogy a gyermek mikor jelzi jóllakottságát és nem erőltetni tovább az evést. Ezzel elkerülhető a túletetés, amely egyébként rossz táplálkozási szokásként rögzülhet. A gyermek ily módon meg tudja őrizni azt a képességét, hogy az étkezést akkor hagyja abba, amikor jóllakott, megóvva magát a nyugati civilizációban népbetegségnek számító elhízás egyik fő faktorától. (Én személy szerint úgy lettem nevelve, hogy: „A tányéron nem hagyunk egy falatot sem!” – bele is telt pár évtizedbe, míg többé-kevésbé kiirtottam magamból ezt a kényszert.)

Sose használjuk az ételt, az étkezést jutalomként, annak megvonását büntetésként, fenyegetésként. Ha épp nem eszik a gyermek, vagy rövidebb-hosszabb ideig csak egy-két féle ételt hajlandó elfogyasztani, ne kínáljuk édességekkel, magas cukor-, sótartalmú rágcsálnivalókkal „Ezt legalább megeszi!” alapon. Legyünk türelemmel, kínáljuk gyakran a megfelelő ételekkel, várjuk ki, míg elmúlik a monokultúrás időszak. :)


Folytatás: Mit egyen a kisdedem - II. - A napi étkezési ritmus

2011. szeptember 28., szerda

Mozzarellás paradicsom


Kicsit mindig idegenkedve néztem az olasz konyhát vivő éttermek insalata capresejét, szegény paradicsom- és mozarellakarikák ridegen egymásra fektetve. Ehelyett én idehaza jól összekeverem őket. Veszek egy mozarella sajtot (egyben vagy miniben), felszeletelem vagy összetépkedem. Hozzá félkarikázom a paradicsomot, friss bazsalikomot és oreganót tépkedek rá, hozzáöntök egy evőkanál extra szűz olívaolajat, összekeverem és már eszem is. Lehet előétel, de én - ezt a mennyiséget - salátaként szoktam fogyasztani bármely étkezésre, valami jófajta barnakenyérrel vagy teljes kiőrlésű kenyérrel. Ez az alap, turbózni lehet pl. szárított paradicsommal, olajbogyóval.
Nagy paradicsomrajongó révén szezonban gyakran kerül az asztalomra. :)

Hozzávalók 
(2 adag)
Mennyiség
Energia 
(kcal)
Fehérje 
(g)
Zsír 
(g)
Szénhidrát 
(g)
paradicsom
250 g
57,5
2,5
0,5
10
mozarella sajt
 100 g
242
17
19
0,7
extra szűz olívaolaj
10 g
92,8
0
10
0
oregano
+
-
-
-
-
bazsalikom
+
-
-
-
-
Összesen

392,3
19,5
29,5
10,7
1 adag

196,15
9,75
14,75
5,35

2011. szeptember 26., hétfő

Elgurult a Zabszem

Nagy nap volt szeptember 15-e a Tanoda életében - megtartottuk első Zabszem tanfolyam foglalkozásunkat, amely egyben a Tanoda életének első foglalkozása is volt. :) Kellemes szűk körben egy édesanyával és 14 hónapos kislányával. Az első alkalommal ismerkedtünk egymással, én megpróbáltam feltérképezni a család és a kisgyermek táplálkozási szokásait, a tanfolyammal szemben támasztott elvárásokat, a család étrendjének összeállításával, elkészítésével kapcsolatban felmerülő nehézségeket.

Minden kisgyermekes édesanya egyik fő szempontja az étrend összeállítása és az ételek elkészítése során, hogy egyszerű, gyorsan elkészíthető ételek kerüljenek az asztalra, amelyek szerencsés esetben a család minden tagjának megfelelnek mind ízlésben, mind tápanyagtartalomban. Fontos szempont továbbá, hogy az ételek alapanyagai könnyen beszerezhetőek legyenek, és természetesen az ár sem elhanyagolandó tényező sokak életében.

A Zabszem tanfolyam résztvevői számára a fenti szempontok figyelembevételével igyekszem étrendi és ételkészítési javaslatokat tenni, és ha a siserehad engedi, egyes ételeket közösen is elkészítünk. :)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...