A kisdedek (1–3 éves gyermekek) táplálkozására vonatkozó sorozat
második részében a napi étkezési ritmus jelentőségét szeretném megvilágítani.
Egy mondatban: a kisded (és ebben nem különbözik a többi
korosztálytól, kivéve talán a csecsemőktől :) naponta 4–5 × étkezzen.
Mit is jelent ez?
Elsősorban azt jelenti, hogy vannak étkezések.
Ez elsőre furcsa állításnak tűnhet, de ha belegondolunk
(visszaemlékezünk, utánaolvasunk, körülnézünk), hogy egy 12–13 hónapos gyermek
étvágya mennyi minden függvénye (fogzás, fáradtság, szopik-e még, inkább
elszaladna stb.), már talán jobban érthető. A szülők törekedjenek arra, hogy a
gyermek étkezései rendszeresek legyenek, étkezés jellegűek legyenek – azaz
aszalnál (etetőszékben) történjenek, tányér, evőeszközök használatával, nyugodt
körülmények között, az ételre, az étkezésre figyelve, lehetőleg a többi
családtaggal egy időben.
A csecsemők táplálkozására még általában jellemző, hogy az egyes
étkezések között nincs mennyiségi különbség, nem rendelkeznek a rájuk később jellemző sajátosságokkal. Gondoljunk csak bele – az anyatejen/tápszeren élő babáknál
nincs érdemi különbség a reggeli vagy a déli szopi/tápszer között (az éjszakai
extra étkezésekről nem is beszélve :). Az első félévben a csecsemő akár 6–8 ×
is étkezik naponta, az igény szerint szoptatott babák meg még akár ennél
többször is. :)
Egyéves kor körül jellemzően már naponta többször is fogyaszt a
gyermek szilárd ételt. Ebben az időszakban fokozatosan változik az egyes
étkezésekre fogyasztott ételek jellege és mennyisége. Kialakul a napi
főétkezések – reggeli-ebéd-vacsora és a köztes kisétkezések – tízórai, uzsonna rendszere.
A család életmódjához, szokásaihoz alkalmazkodva lesz az ebéd egy- vagy többfogásos,
a vacsora meleg vagy hideg, a reggeli állandó vagy mindig más. A kisétkezések
jellemzően a gyermek napirendjének függvényében alakulnak, nyilván más a napi
ritmusa egy napközben még kétszer alvó 14 hónaposnak, mint a már csak egyszer
alvó 2,5 évesnek. A cél, hogy a korszak végére kialakuljon a napi ötszöri
étkezés, hogy ne ugorjuk át a reggelit, mert sietünk és a bölcsiben úgyis
kapnak tízórait, ne spóroljuk meg az uzsonnát, hogy akkor majd legalább a gyermek
jobban vacsorázik. A fő- és kisétkezések között megbújó egyéb étkezések,
falatnyi nassok pedig kiválóan alkalmasak arra, hogy a megfelelő tápanyagok
biztosítása nélkül, némi extra energiát a szervezetbe juttatva vegyék el a
rendes étkezésekhez szükséges étvágyat.
Miért fontos a napi ötszöri étkezés?
A gyakori étkezések lehetővé teszik, hogy a szükséges energia- és
tápanyag mennyiséget kiegyensúlyozottan, egész napra elosztva biztosítsuk a
szervezetünknek, ezzel megkönnyítve működését. Emellett, ha gyakran eszünk
kevesebbet, elkerülhető a farkaséhség és annak egyenes következménye, a
túlevés. Ha nem reggelizünk és a tízóraink egy duplatejeskávé, akkor ebédre
persze, hogy lecsúszik a nagy szelet husi a leves után és a süti előtt. Délután
is elfelejtjük az uzsonnát, majd kifosztjuk a kisboltot és kiesszük a hűtőt.
Majd a vacsora fáradalmait a TV előtt pihenjük ki egy kis csokival, keksszel,
mert megérdemeljük.
Ezzel szemben ha a nap indulásának szerves részévé tesszük a
nyugodt, energiadús reggelit, amelyet pár óra múlva tízóraira kevés friss
gyümölccsel toldunk meg, nyugodtan fogunk asztalhoz ülni ebédnél és nem fogjuk
pukkadásig enni magunkat, hiszen nem vagyunk farkaséhesek. Ráadásul tudjuk,
hogy nem kell sokáig kibírnunk éhen, hiszen 2–3 óra múlva jóízűen
elfalatozhatunk uzsonnára egy szendvicset és a vacsoraasztalt is lesz türelmünk
megteríteni, és vacsoránkat nyugodt tempóban elkölteni.
Mindezek persze már a felnőttkori viszonyokat tükrözik – de talán
tudatosabban osztanánk be étkezéseinket, ha gyermekkorunkban a megfelelő
szokások ivódnak belénk. A kisdedek, kisgyermekek anyagcseréje gyorsabb a
felnőttekénél, gyomruk (befogadóképességük) természetesen kisebb, azaz nekik
különösen fontos, hogy a napi energia- és tápanyag szükségletüket egyenletesen
elosztva biztosítsuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése