Olyan nehéz ez. Tényleg az. Mert semmi sem helyettesítheti a személyre szabott, egyéni étrendet. Ez a blog sem, a rövid emailek sem, az internetes szanaszét infók és a tutikönyvek garmadája meg végképp nem. Viszont természetesen kapok sok megkeresést, hogy akkor mondjam is el hogy hogyan. Igyekszem a válaszokban korrekt lenni.
Csodaszer, csodamódszer nincs. Vagyis van - csodaszer és csodamódszer a megfelelő motiváció. A kitartás. Az akarat. A rendelkezésre álló szaktudás. Az önfegyelem. Ezek a csodaszerek, de ezek nem vásárolhatók meg. Najó, a szaktudás igen. :)
A megkeresésekre válaszolnom kell. Mert kell. Mert így korrekt, mert így jó, így segítek, a helyzet korlátai között, mert ez a feladatom, ha már nagyban akarok gondolkozni. Ezért csinálom.
Vannak alapelvek, amelyekkel mindenkinek tisztában kell lennie. Ezeket gyűjtöm én most össze. FONTOS tudni, hogy ezek az alapelvek önmagukban nem elegendőek egy sikeres testsúlycsökkentéshez. FONTOS tudni, hogy ezek nélkül nehéz tartós eredményeket elérni.
1. Alap a napi energiabevitel - ez egyszerű nagyon, a bevitt energia legyen kevesebb, mint az elhasznált. Ez az alapelv - ha így elolvassuk, ezzel nem sokra megyünk. Attól még igaz. Amit ezen a téren személyre kell szabni és máshogy nem megy - az az, hogy az adott páciensnek mennyi a napi energiaszükséglete, mennyi a jelenleg bevitt napi energiamennyiség és ennél mennyivel kevesebbel indulunk a tetsúlycsökkentési program elején és hogyan adjusztáljuk ezt a mennyiséget a változások tükrében. Milyen az életmódja, aktív, inaktív, mozog-e rendszeresen, ha igen mit és mennyit, hogy járul ez hozzá a napi energiafelhasználásához.
2. Nem mindegy, hogy honnan indul a páciens, az egyénre szabott étrendhez ismernem kell a jelenlegi releváns adatait: testsúly, testmagasság, nem, életkor, testösszetétel, derékkörfogat, csípőkörfogat, vérkép stb.
3. Másként állítok össze egy étrendet, ha a betegnek már fennáll bármilyen (nem vélt, hanem valós, diagnosztizált) krónikus betegsége, akár táplálkozással összefüggő, akár attól független, a betegségének vannak-e szövődményei, szed-e rájuk gyógyszert, ha igen, mit és mennyit.
4. Kiegyensúlyozott tápanyagbevitel - makrotápanyag fókusszal. Azaz 50-55% szénhidrát, 15-20% fehérje, 30% zsír. Ez is alap, bár önmagában egy laikusnak nem sokat mond. Arról pedig főleg, nem, hogy a szénhidrát, a fehérje, a zsír milyen alapanyagokból származzon, pedig ez is nagyon fontos. Előnybe helyezendők az összetett szénhidrátok az egyszerű szénhidrátokkal szemben, a növényi eredetű zsiradékok az állati eredetűekkel szemben, a fehérje pedig, nem vegán étrend esetén legyen állati és növényi eredetű is. De abból a szempontból nagyon fontos alapelv, hogy nem a szénhidrát-mentes étrend a varázsút illetve, hogy nem szükséges szélsőségesen korlátozni a fogyasztható alapanyagokat, ételeket. Máshova kell helyezni a hangsúlyokat, az biztos.
5. Portion control, ahogy az angolszász szakirodalom jegyzi, azaz a mennyiségi, adag kontroll. Ezzel kapcsolatban találkozhatunk leggyakrabban azzal a tanáccsal, hogy együnk kevesebbet. Ühüm. De minél és mennyivel? Pedig nagyon fontos megtanítani a páciensnek az étrendjében az egyes étkezésekhez kapcsolódó mennyiségeket. Legyen az a reggeli szendvics mérete, a szendvicsbetétek mennyisége vagy a müzli, a tízórai és az uzsonna, az ebéd fogásainak száma, az adag nagysága stb.
6. Alapanyag ismeret. Melyek a (relatív) alacsony energiatartalmú alapanyagok pl. a zöldségek, a gyümölcsök, a zsírszegény húsrészek. Miért alapjai a zöldségek, gyümölcsök a tetsúlycsökkentő étrendnek? Mert (általában) alacsony energiatartalmúak, változatosak, magas, vízben nem oldódó élelmi rost tartalmuknak köszönhetően kiegyensúlyozottabb tápanyag felszívódást eredményeznek. Szintén ebből az okból választandók a teljes kirőlésű sütőipari termékek is - nem azért, mert alacsonyabb energiatartralmúak. A mennyiségi kontroll rájuk is vonatkozik, ld. 5. pont. A magas energiatartalmú szalámi-, kolbász-, májasfélék, szalonna, disznósajt helyett válasszuk az alacsonyabb energiatartalmú sonkaféléket, ezeknél ha jól elválasztható a zsíros rész, azt ne fogyasszuk el. Nyugodtan együnk belőlük kevesebbet, nem kell egy szendvicsbe 2-3 szelet sonka és még sajt is. Akár hiszitek, akár nem, egy fél szelet sonka is elég lehet. :) Jó szolgálatot tehetnek a “light” termékek az étrendben, ha valakit ettől a hideg ráz (ezt is szabad!), akkor a nem light termékek mennyiségének meghatározása.
7. Ételkészítési trükkök - azaz hogyan csökkenthetjük egy adott, általunk kedvelt étel energiatartalmát úgy, hogy sem extra képességekre, sem extra alapanyagokra ne legyen hozzá szükség. Ez legyen akár a sűrítési eljárások megváltoztatása (rántás, habarás helyett saját anyaggal való sűrítés, finomhabarásnál tejszín, tejföl helyett joghurt használata, akár a sűrítés elhagyása), akár a felhasznált zsiradék mennyiségének csökkentése - pl. 1 dl olaj helyett csak 1 evőkanál olaj használata, teflonserpenyő, grillező, gőzben főző, sütőzacskó alkalmazása. A testsúlycsökkentő étrendben pl. nem igazán van helye (max. icipici) a bő zsírban sült husiknak, zöldségeknek, krumplinak.
8. Megfelelő napi étkezési ritmus - 4-5-6x is akár. Erről is írtam már sokat, kiegyensúlyozottabb a tápanyagbevitel, egyenletesebb a szervezet terhelése, pozitív hatással van az anyagcserére, a vércukorszintre, jobban kontrollálható az éhségérzet, elkerülhetőek a farkaséhségből fakadó nagy energiatartalmú bekajálások. És nem, nem vagyok hajlandó elfogadni azt az érvet, hogy nincs időm reggelizni/tízóraizni/uzsonnázni.:)
Plusz csakúgy mondom, hogy általában már akkor eredményt érünk el a páciensekkel, ha ezt az elepelvet sikerül beépíteni - fejbe és étrendbe egyaránt. :)
9. Az előző ponthoz kapcsolódik a nassolás elhagyása. Ha tudatosan osztjuk be a napi 4-6 étkezésünk számát, kevesebb igényünk lesz a “gyorsan bekapok valamit” falatokra, kevésbé dőlünk be a bolti vagy a metrókijárati kínálatnak.
Nem tekintjük nassolásnak, pedig leginkább az, hogy ha a gyermekeink maradékát megesszük. Én sem szeretek ételt kidobni, úgyhogy igyekszem mindig inkább többször, kevesebbet tálalni a fiúknak, hogy kisebb legyen a maradék esélye, illetve igen, sajnos kidobom a kenyérhéjat, amit meghagynak.
10. Tudati kontroll - azaz mindig lebegjen (a reális) cél a szemünk előtt. A mindig nem azt jelenti, hogy nem tudunk másról sem beszélni :), hanem azt, hogy ha pl. sorban állunk a munkahelyi menzán, akkor bármennyire is csábító a somlói galuska, tudatosan lássuk, hogy arra miért nincs szüksége a szervezetünknek, ne tekintsük magunkat mártírnak, hogy nem ehetjük meg, hanem tekintsük magunkat okos embernek, aki tudja mit miért csinál. :)
11. Sok (1,5-2 l) és megfelelő minőségű folyadék - ami egyszerűen megfogalmazva a víz. :)
12. Rendszeres testsúlymérés - erről is írtam már bővebben. Nem rágörcsölve kell, de odafigyelve.
13. Rendszeres testmozgás - ebben sajnos nem vagyok hivatott szakértő, de érdemes konzultálni a környezetünkben fellelhető szakemberekkel és megtalálni az életmódunkba, illeszthető, életkörülményeinkhez leginkább alkalmazkodó aktivitási formát.
Nagyon fontos a hozzáállás, a motiváció. Közhely, de egyértelműen fejben dől el. A páciens helyett én lefogyni nem tudok. A motivációját erősíteni tudom, de ennek legjobb eszköze az elért eredmény. Jár-e lemondásokkal? Persze. És számtalan kompromisszummal. Le kell ülni a tükör elé és saját szemünkbe nézve tudatosítani kell, meg kell érteni, hogy a túlsúlyhoz az addigi életmódunk vezetett. Nem más. Egyértelmű képlet, hogy azt fenntartva nem fogjuk célunkat elérni.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fogyókúra. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fogyókúra. Összes bejegyzés megjelenítése
2013. március 8., péntek
2013. január 21., hétfő
4 hónap: -10 kg - Eset
Ez egy hosszú poszt lesz, de olvassátok el, mert érdekes, izgalmas és jó a vége. :)
Egy felnőtt nő fogyásának (vagy inkább annak első szakaszának :) története.
Elő-kommentjeim:
– El kell mondjam, ez a csodálatos eredmény engem is meglepett. Nem önfényezni akarom magam, vagy a módszert (amiben semmi varázslat nincs), hanem még engem is lenyűgöz, hogy egy kis külső kontroll, néhány valós, gyakorlatias, szakmailag megalapozott iránymutató tanács, a rendszeres konzultáció és természetesen nem utolsó sorban egy MOTIVÁLT, NYITOTT páciens milyen eredményekre képes. Le a kalappal, de tényleg.
– Újra megerősítést nyertem abban, hogy a rendszeres étkezés KIEMELTEN fontos a testsúlycsökkentő étrendben (is).
– A túlsúly elsősorban nem esztétikai kérdés. A testsúly 10%-os csökkenése elhízott, túlsúlyos emberek esetén már nagymértékben hozzájárul egyes krónikus betegségek megelőzéséhez, a tünetek enyhítéséhez.
– Említésre kerül, hogy elveszett a spontaneitás az étkezésekből. Én tényleg igyekszem a lehető legkevesebb korlátot állítani a hozzám fordulóknak, mindig kompromisszumokra törekszem. De a testsúlycsökkenésnek ára van. Amiről hajlamosak vagyunk elfelejtkezni, hogy a túlsúlynak, az elhízásnak sokkal nagyobb ára van. A spontán étkezés oda vezet, ahova. Nyilván nem mindenkinél, de a hízásra hajlamosaknál garantáltan. Ez azonban nem jelenti azt, még a testsúlycsökkentő étrend kellős közepén sem, hogy ne lehetne egy-egy nap, amikor spontán étkezünk, amikor nyáron leugrunk a fagyizóba és kettő helyett 3 gombócot eszünk, amikor a kerti grillpartin belakmározunk. Az ilyesfajta események gyakoriságában rejlik a különbség. Nem mindegy, hogy minden napunk így telik vagy csak évi pár nap. Arról nem is beszélve, hogy ha előrtük a célsúlyt, kiléptünk a túlsúlyos tartományból, akkor az a szabadság, öröm mindenért kárpótol. A spontán étkezések hiányáért is.
– A különösen figyelemreméltó megjegyzéseket vastag betűvel jelöltem.
„Sosem voltam igazán sovány. Kb. 5 kiló plusz volt rajtam már az érettségimen is, amire 20–25 évesen felszedtem még 15 kg-t, az azt követő 10 évben pedig lassan további 5 kilót. Idén szeptemberben azonban úgy fordult az életem, hogy egy évre háztartásbeli lettem. Úgy döntöttem, hogy ezt az évet felhasználom arra, hogy összerakom magamat, úgyhogy szeptemberben nagyon-nagyon jókor jött Judit ajánlata, hogy segít összeállítani egy működő étrendet. Szerencsés volt az időzítés, mert ebben az időszakban a hét 4 napján többnyire magamra kellett csak főznöm, így jobban figyelmen kívül hagyhattam a család többi tagjának különleges igényeit.
J. javasolta a táplálkozási naplót, amit szerinte heti 3 nap kellett volna vezetnem – ismerve azonban magamat, végül 3 hónapon át minden nap írtam minden falatot, mert pontosan tudtam, hogy a heti 3 nap jegyzeteléséből automatikusan csalás lett volna: 3 nap fegyelmezett élet, 4 nap fegyelmezetlen. Ha semmi más nem történt volna, szerintem önmagában ennek is lett volna valami hatása.
Aztán óvatos változásokat vezettünk be. Viszonylag egyértelmű volt, hogy a rendszertelenség az egyik fő probléma, akkor ettem, amikor eszembe jutott, azt, amit épp találtam a hűtőben, és a sokszor kevés falat összességében nagyon soknak bizonyult. A másik gond a családi konyhamalac szerep volt, két gyerek simán ott tud hagyni egy fél adagnyi ebédet, amit nagyon nehéz szívvel dobok csak ki.
Viszonylag simán lemondtam néhány élelmiszerfajtáról (elsősorban a gyümölcslevekről, péksüteményekről, csokoládéról), kissé fájó szívvel minimálisra csökkentettem néhány másikat (sütemény/torta családi ünnepekkor, házi készítésű desszert kb. hetente, vagy ritkábban, a „rendes” sajtokat szinte teljesen light-ra cseréltem), és megpróbáltam szigorú rendszert bevezetni a napi étkezésekben. Bevezettük a tízórait (nem is olyan könnyű feladat), cserébe megszüntettük a nassolásokat. J. szigorú tilalmat rendelt el a maradék ételek felszámolására ás megakadályozta, hogy túlzott és betarthatatlan szabályokat vezessek be, amire pedig lett volna hajlamom.
Összességében egy kb. 1700 kcal-os diétán találtam magam, ami elég sok ahhoz, hogy ne legyek éhes, de elég kevés ahhoz, hogy fokozatos súlycsökkenéshez vezessen. Rászoktam a zöldségkrémlevesekre, igyekszem általában is több zöldséget enni. Különleges nagy, drasztikus változásokat nem vezettem be. Nálunk a tészta és krumplifogyasztás sosem volt nagyon nagy, inkább rizst eszünk folyamatosan. Kísérletezgetek, mivel és hogyan tudnám kiváltani: quinoával, kuszkusszal, polentával. Nem feltétlenül fogyókúrásabb így, de biztosan változatosabb.
Szeptembertől decemberig megszabadultam az első 10 kilómtól, amivel nagyon-nagyon hosszú idő után először 30 alá került a BMI-m, tehát a súlyosan túlsúlyos kategóriából a „simán” túlsúlyosba kerültem. Azt gondolom, legalább további 10–15 kilónak el kéne tűnnie rólam, de abban is biztos vagyok, hogy ha semmi más nem történik, csak a jelenlegi súlyomat tartom, már azzal is sokat tettem az egészségemért.
Természetes folytatom a fogyókúrát, mivel nem tartalmaz agresszív elemeket és nem kényszerít túlzott lemondásokra, így ez nem is okoz jelentős gondot, miközben az eredmény eléggé lelkesít ahhoz, hogy tovább csináljam.
Van néhány tanulsága számomra a történetnek:
– nagyon sokat segít a külső kontroll. Szerencsés vagyok, hogy az esetemben egy barátom szakértő is egyben, de önmagában az a tény, hogy hetente bevallottam a súlyomat, hogy más is végignézte a táplálkozási naplót, mindenképp segített volna. Nagyon fontos volt, hogy így sokkal kevésbé mismásoltam el az étkezéseket, vagy a naplóírást.
– még mindig gondot okoz, ha kikerülök a jól bevált napi rendszerből. Ha a gyerekeimnek szünete van, vagy látogatónk érkezik, arra a hétre lelassul/leáll a fogyás.
– ugyancsak nehézséget okoz a tervezés. Sajnálom, hogy elveszett a spontaneitás az étkezésekből, de lassan kezdem megszokni, hogy induláskor ellenőrzöm, van-e nálam tízóraira vagy uzsonnára való. Útközben a legkönnyebb bűnbe esni, ezt igyekszem elkerülni.
– elég sokat segített a reggeli automatizálása. Az biztos volt, hogy a javasolt rozskenyér + sovány feltét típusú reggeli nekem rossz kompromisszum, így kerestem inkább egy ízletesebb müzlit.
– egy napot sem kell kidobni. Van, hogy elém kerül olyasmi, amire nem lenne szükségem, találkoztam svédasztallal, karácsonyoztam én is, és igen, ilyenkor bűnbe esek alkalmanként. Igyekszem megvonni a vállam, tudomásul venni, hogy ez előfordul és folytatni, ahol abbahagytam.”
Akinek inge, vegye magára és tekintse példának. Akinek nem inge, az is mesélhet róla másoknak. :)
És persze csak így tovább!
Egy felnőtt nő fogyásának (vagy inkább annak első szakaszának :) története.
Elő-kommentjeim:
– El kell mondjam, ez a csodálatos eredmény engem is meglepett. Nem önfényezni akarom magam, vagy a módszert (amiben semmi varázslat nincs), hanem még engem is lenyűgöz, hogy egy kis külső kontroll, néhány valós, gyakorlatias, szakmailag megalapozott iránymutató tanács, a rendszeres konzultáció és természetesen nem utolsó sorban egy MOTIVÁLT, NYITOTT páciens milyen eredményekre képes. Le a kalappal, de tényleg.
– Újra megerősítést nyertem abban, hogy a rendszeres étkezés KIEMELTEN fontos a testsúlycsökkentő étrendben (is).
– A túlsúly elsősorban nem esztétikai kérdés. A testsúly 10%-os csökkenése elhízott, túlsúlyos emberek esetén már nagymértékben hozzájárul egyes krónikus betegségek megelőzéséhez, a tünetek enyhítéséhez.
– Említésre kerül, hogy elveszett a spontaneitás az étkezésekből. Én tényleg igyekszem a lehető legkevesebb korlátot állítani a hozzám fordulóknak, mindig kompromisszumokra törekszem. De a testsúlycsökkenésnek ára van. Amiről hajlamosak vagyunk elfelejtkezni, hogy a túlsúlynak, az elhízásnak sokkal nagyobb ára van. A spontán étkezés oda vezet, ahova. Nyilván nem mindenkinél, de a hízásra hajlamosaknál garantáltan. Ez azonban nem jelenti azt, még a testsúlycsökkentő étrend kellős közepén sem, hogy ne lehetne egy-egy nap, amikor spontán étkezünk, amikor nyáron leugrunk a fagyizóba és kettő helyett 3 gombócot eszünk, amikor a kerti grillpartin belakmározunk. Az ilyesfajta események gyakoriságában rejlik a különbség. Nem mindegy, hogy minden napunk így telik vagy csak évi pár nap. Arról nem is beszélve, hogy ha előrtük a célsúlyt, kiléptünk a túlsúlyos tartományból, akkor az a szabadság, öröm mindenért kárpótol. A spontán étkezések hiányáért is.
– A különösen figyelemreméltó megjegyzéseket vastag betűvel jelöltem.
„Sosem voltam igazán sovány. Kb. 5 kiló plusz volt rajtam már az érettségimen is, amire 20–25 évesen felszedtem még 15 kg-t, az azt követő 10 évben pedig lassan további 5 kilót. Idén szeptemberben azonban úgy fordult az életem, hogy egy évre háztartásbeli lettem. Úgy döntöttem, hogy ezt az évet felhasználom arra, hogy összerakom magamat, úgyhogy szeptemberben nagyon-nagyon jókor jött Judit ajánlata, hogy segít összeállítani egy működő étrendet. Szerencsés volt az időzítés, mert ebben az időszakban a hét 4 napján többnyire magamra kellett csak főznöm, így jobban figyelmen kívül hagyhattam a család többi tagjának különleges igényeit.
J. javasolta a táplálkozási naplót, amit szerinte heti 3 nap kellett volna vezetnem – ismerve azonban magamat, végül 3 hónapon át minden nap írtam minden falatot, mert pontosan tudtam, hogy a heti 3 nap jegyzeteléséből automatikusan csalás lett volna: 3 nap fegyelmezett élet, 4 nap fegyelmezetlen. Ha semmi más nem történt volna, szerintem önmagában ennek is lett volna valami hatása.
Aztán óvatos változásokat vezettünk be. Viszonylag egyértelmű volt, hogy a rendszertelenség az egyik fő probléma, akkor ettem, amikor eszembe jutott, azt, amit épp találtam a hűtőben, és a sokszor kevés falat összességében nagyon soknak bizonyult. A másik gond a családi konyhamalac szerep volt, két gyerek simán ott tud hagyni egy fél adagnyi ebédet, amit nagyon nehéz szívvel dobok csak ki.
Viszonylag simán lemondtam néhány élelmiszerfajtáról (elsősorban a gyümölcslevekről, péksüteményekről, csokoládéról), kissé fájó szívvel minimálisra csökkentettem néhány másikat (sütemény/torta családi ünnepekkor, házi készítésű desszert kb. hetente, vagy ritkábban, a „rendes” sajtokat szinte teljesen light-ra cseréltem), és megpróbáltam szigorú rendszert bevezetni a napi étkezésekben. Bevezettük a tízórait (nem is olyan könnyű feladat), cserébe megszüntettük a nassolásokat. J. szigorú tilalmat rendelt el a maradék ételek felszámolására ás megakadályozta, hogy túlzott és betarthatatlan szabályokat vezessek be, amire pedig lett volna hajlamom.
Összességében egy kb. 1700 kcal-os diétán találtam magam, ami elég sok ahhoz, hogy ne legyek éhes, de elég kevés ahhoz, hogy fokozatos súlycsökkenéshez vezessen. Rászoktam a zöldségkrémlevesekre, igyekszem általában is több zöldséget enni. Különleges nagy, drasztikus változásokat nem vezettem be. Nálunk a tészta és krumplifogyasztás sosem volt nagyon nagy, inkább rizst eszünk folyamatosan. Kísérletezgetek, mivel és hogyan tudnám kiváltani: quinoával, kuszkusszal, polentával. Nem feltétlenül fogyókúrásabb így, de biztosan változatosabb.
Szeptembertől decemberig megszabadultam az első 10 kilómtól, amivel nagyon-nagyon hosszú idő után először 30 alá került a BMI-m, tehát a súlyosan túlsúlyos kategóriából a „simán” túlsúlyosba kerültem. Azt gondolom, legalább további 10–15 kilónak el kéne tűnnie rólam, de abban is biztos vagyok, hogy ha semmi más nem történik, csak a jelenlegi súlyomat tartom, már azzal is sokat tettem az egészségemért.
Természetes folytatom a fogyókúrát, mivel nem tartalmaz agresszív elemeket és nem kényszerít túlzott lemondásokra, így ez nem is okoz jelentős gondot, miközben az eredmény eléggé lelkesít ahhoz, hogy tovább csináljam.
Van néhány tanulsága számomra a történetnek:
– nagyon sokat segít a külső kontroll. Szerencsés vagyok, hogy az esetemben egy barátom szakértő is egyben, de önmagában az a tény, hogy hetente bevallottam a súlyomat, hogy más is végignézte a táplálkozási naplót, mindenképp segített volna. Nagyon fontos volt, hogy így sokkal kevésbé mismásoltam el az étkezéseket, vagy a naplóírást.
– még mindig gondot okoz, ha kikerülök a jól bevált napi rendszerből. Ha a gyerekeimnek szünete van, vagy látogatónk érkezik, arra a hétre lelassul/leáll a fogyás.
– ugyancsak nehézséget okoz a tervezés. Sajnálom, hogy elveszett a spontaneitás az étkezésekből, de lassan kezdem megszokni, hogy induláskor ellenőrzöm, van-e nálam tízóraira vagy uzsonnára való. Útközben a legkönnyebb bűnbe esni, ezt igyekszem elkerülni.
– elég sokat segített a reggeli automatizálása. Az biztos volt, hogy a javasolt rozskenyér + sovány feltét típusú reggeli nekem rossz kompromisszum, így kerestem inkább egy ízletesebb müzlit.
– egy napot sem kell kidobni. Van, hogy elém kerül olyasmi, amire nem lenne szükségem, találkoztam svédasztallal, karácsonyoztam én is, és igen, ilyenkor bűnbe esek alkalmanként. Igyekszem megvonni a vállam, tudomásul venni, hogy ez előfordul és folytatni, ahol abbahagytam.”
Akinek inge, vegye magára és tekintse példának. Akinek nem inge, az is mesélhet róla másoknak. :)
És persze csak így tovább!
2013. január 4., péntek
Szegény szénhidrátok
Így újévi első posztként, csapjunk a lecsóba. :)
Szóval szénhidrátok.
Nagyon régóta gyúrom már ezt a témát, az egyik legfontosabb nyilván. Leginkább azért, mert a jelenlegi trendek szerint mindenki őket bántja. Nem ma kezdődött, hiszen régóta léteznek alacsony szénhidráttartalmú (low-carb) étrendek, mégis bármennyit is dolgozunk mi, szakemberek az ügyön, mégsem sikerül rendet rakni az emberek fejében. Mindenesetre nem húzhatom tovább, hozzá kell tennem a magam cseppjét, hátha lesznek olyanok az olvasóim között, akik a posztot követően kicsit tisztábban látnak majd.
Viszont nem lesz rövid, mert ezt értelmesen, röviden nem lehet. Igyekszem azért, hogy ne legyen nagyon unalmas. :)
Először is a kontextus. Mondhatnám, hogy a legtöbb, de az igazsághoz talán közelebb áll, hogy MINDEN fogyókúrába kezdő ismerősöm (és nem ismerősöm) úgy veti neki magát a feladatnak, hogy akkor ő nem eszik szénhidrátot. (Persze anno én is így kezdtem. :) Leginkább semennyit sem. Rá szoktam kérdezni, hogy ez mit jelent. Válasz (mindig): nem eszem kenyeret, tésztát, krumplit és édességet. Alapból az igaz, hogy ezek az élelmiszercsoportok, alapanyagok jellemző tápanyaga a szénhidrát, ugyanakkor nem teljes a kép, nem csak ezek tartalmaznak szénhidrátot. Kevesekben tudatosul, hogy a gyümölcsök és a zöldségek fő tápanyaga is a szénhidrát. Mivel azonban ez utóbbi két élelmiszercsoport víztartalma magas, így energiatartalmuk jellemzően alacsony – tisztelet a kivételnek, de aztán ha erre elmegyek most, akkor tényleg sose lesz vége ennek a posztnak. :)
Mik a szénhidrátok? Egyrészt a zsírok és a fehérjék mellett ezek is makrotápanyagok, elsősorban energiaforrásként szolgálnak.
Szükségük van rájuk. Ezt már itt szeretném egyértelműen leszögezni. :)
Táplálkozás-élettani (és testsúlycsökkentési) szempontból az egyik legfontosabb csoportosításuk: egyszerű vagy összetett-e az adott szénhidrát.
A laikus irodalomban itt is szeretik használni a „rossz” (értsd: egyszerű) és a „jó” (értsd: összetett) szénhidrát megkülönböztetéseket – szegénykéim :). Ezzel még meg is tudnék békélni úgy-ahogy, a magam korrekcióival, a baj csak annyi, hogy nagyon kevés olyan alapanyag, élelmiszer van, ami ilyen egyszerű kritériumok mentén besorolható. Persze vannak az egyértelmű rosszcsontok: a kristálycukor, a csoki (nyami), de valahogy mégis azt gondolják sokan, hogy bezzeg a natúr szőlőcukor vagy a barnacukor mennyivel jobb választás. A kérdés persze (mint gyakorlatilag mindig!), hogy mi a cél.
Csökkentett szénhidrát tartalmú étrendet általában a fogyni vágyók tűznek ki maguk elé, esetleg az egészségesen étkezni akarók. Különösen fontos a szénhidrátok helyén kezelése a cukorbetegek étrendjében, illetve azon esetekben, amikor a páciens még nem tekinthető cukorbetegnek, de megfelelően mért vércukorszintje már bizonyos határértéket átlép, és valószínűsíthető, hogy ha eddigi életmódját fenntartja, akkor inkább előbb, mint utóbb hivatalosan is cukorbetegnek lesz tekinthető.
Mint azt már a blogon is többször említettem, a kiegyensúlyozott étrendben a jelenlegi ajánlások szerint a napi energiabevitel 50–55%-a származzon szénhidrátokból. Ha fogyókúrázunk, ha cukorbetegek vagyunk, akkor is. Azaz a megfelelő tempójú, fenntartható (!) testsúlycsökkenéshez nem a szénhidrátmentes étrenden keresztül vezet az út. (A Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság tavalyelőtti (2011. ősz) konferenciáján elhangzottak szerint az alacsony szénhidrát/magas fehérjetartalmú étrendek 6 hónap alatt valóban nagyobb súlyvesztést eredményeztek, mint a normál szénhidráttartalmú étrendek, azonban a 12 havi eredményt figyelembe véve a kétféle étrend eredményessége kiegyenlítődik.)
A kiegyensúlyozott és a testsúlycsökkentő étrendben is az alábbi alapelveket érdemes betartani a szénhidrátok tekintetében:
1) Helyezzük előtérbe a teljes kiőrlésű gabonát tartalmazó termékeket. Legyen ez natúr gabonapehely vagy kenyérféle, tésztaétel. Ez nem jelenti azt, hogy innentől kezdve le kell mondanunk a friss puha fehér kenyérről, ropogós kifliről, de érdemes őket egy kicsit visszaszorítani. A kiskereskedelemben megtalálhatóak a teljes mértékben teljes kiőrlésű gabonákból készült termékek mellett a részben ebből készült termékek is, próbáljunk meg odafigyelni, hogy ne színezett barna- vagy rozskenyeret, kiflit vásároljunk, hanem valóban értékes gabonából készült termékeket. A teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszerek előnye a teljesen feldolgozott gabonából készült társaikkal szemben, hogy tartalmazzák a gabona héj- és héj alatti részét (aleuron réteg) is, így magasabb a vitamin-, az ásványi anyag- és a fehérjetartalmuk, valamint a rosttartalmuk. Ez utóbbi tényező felelős azért, hogy szénhidráttartalmuk lassabban szívódik fel, így glikémiás indexük alacsonyabb. Ennek megfelelően vércukorszint-emelő hatásuk elhúzódó, hosszabban adnak jóllakottságérzetet. Energia- és szénhidráttartalomban érdemi különbség a kétféle gabonaalapú készítményben nincs. A magasabb rosttartalom emellett pozitív hatással van az emésztőrendszer működésére is, többek között prebiotikumokat tartalmaz, amelyek a bélflóra működését javítják.
(Egy kis plusz a témában.)
2) Száraztészták – nagyon népszerű alapanyagok, részben a hagyományos magyar konyhában is (túrós, mákos, krumplis, káposztás stb.), illetve a hazánkban népszerű olasz konyhában is. Egyszerűen elkészíthető, gyerekek, pasik is képesek megbirkózni vele, általában mindenki szereti, akár így, akár úgy. Nekem mondjuk van egy olyan kattanásom, hogy gyakorlatilag csak az egyenes, hosszú tésztát szeretem, de ennek aztán végképp semmi dietetikai jelentősége nincsen. A lényeg, hogy sajnos magas energiatartalmúak (380 kcal/100 g) és ráadásul nehéz is keveset enni belőlük. Amire figyelhetünk a fogyasztásuknál: fogyasszunk ritkán (hetente 1× pl.), fogyasszunk keveset (80–100 g/adag), ne öntsük nyakon még jófajta tejszínes öntettel, és válasszuk legalább néhanapján a teljes kiőrlésű fajtákat. Jobban járunk például azzal is, ha durumlisztből készült tésztát vásárolunk, ez gyakorlatilag már minden áruházban kapható, normális áron, minden alakzatban. A durumliszt előnye a hagyományos liszthez képest, hogy kémiai szerkezetéből adódóan szénhidráttartalma lassabban szívódik fel, így élettani hatása kedvezőbb, lásd fent. Ez azonban sajnos az energiatartalmát nem befolyásolja, szóval ésszel és mértékkel. :)
3) Rizs és burgonya köretünket részben vagy teljes egészében cseréljük le zöldségköretre. Ez állhat akár friss, akár főtt, sült, grillezett, párolt zöldségekből. Ha fogyni szeretnénk, készítsük ezeket zsírszegényen – kevés olajon párolva, grillezve vagy sütőben sütve, energiaszegény öntetekkel. Ily módon a köret energiatartalma csökkenthető, vitamin-, ásványi anyag és rosttartalma növelhető, az étel színesebb, változatosabb lesz.
4) A barna rizsnek a hagyományos, fehér rizzsel szembeni előnyei ugyanazok, mint az 1. pontban említett előnyök más gabonáknál. Önmagában a barna rizs energiatartalma érdemben nem különbözik társánál, előnye nem az alacsonyabb energia- vagy szénhidráttartalom.
5) Csökkentett szénhidráttartalmú alapanyagok – a csökkentett szénhidráttartalmú alapanyagok szolgálhatnak jó célt is akár. Különösen akkor, ha a beteg cukorbeteg és kötött a napi, az étkezésenkénti fogyasztható szénhidrát mennyisége. Ugyanakkor – mint mindig! :) – érdemes elolvasni az élelmiszer címkéjét (ha van), gyakran szembesülhetünk azzal, hogy bár a termék szénhidráttartalma valóban alacsonyabb kategóriatársainál, attól még energiatartalma ezt nem feltétlenül követi le, azaz nem fogyaszthatóak korlátlanul, következmények nélkül (lásd Update-snack). Én el tudom képzelni a helyüket mondjuk egy inzulinkezeléssel élő, I. típusú, normál vagy sovány testalkatú cukorbeteg gyermek étrendjében, akinek szüksége van a sok energiára, ellenben kötött a szénhidrátfogyasztása. Természetesen itt sem nyakló nélkül. Fontosnak tartom leszögezni, hogy ezen élelmiszerek alkalmazása nem kötelező érvényű a cukorbeteg vagy testsúlycsökkentő étrendben, ha valakinek a pénztárcája nem bírja a jellemzően magasabb árkategóriát, akkor ezek nélkül is tökéletes étrendet lehet összeállítani. Továbbá azt is fontos látni, hogy önmagában a csökkentett szénhidrát tartalmú alapanyagok bevezetése az étrendünkben nem fogja megoldani sem cukorbetegségünket, sem túlsúlyunkat, ne várjunk tőlük csodát.
6) Egyszerű szénhidrátok – a főgonoszok :). Kristálycukor, porcukor, barna cukor, szőlőcukor, fruktóz*. Igen, ők ketten is, még ha éppen valaki valamiért azt is hiszi, hogy ezek egészségesek. Jelentsen ez bármit is. :) Könnyen felszívódnak, gyorsan emelik a vércukorszintet, amely azután gyorsan hanyatlik is, azaz akár újra éhesek is lehetünk. A legnagyobb probléma velük szerintem a XXI. században, hogy mindenben vannak. Na jó, majdnem mindenben. És ezért kell odafigyelni rájuk, mert elbújtatják őket, mert észrevétlen is fogyasztjuk. Mondjuk erről pont nem ők tehetnek, hanem az élelmiszergyártók, na és persze a kereslet. Ez utóbbi tényezőt hiba lenne tagadni és figyelmen kívül hagyni. Én spec. ezen dolgozom, hogy a kereslet csökkenjen. :)
* Vannak persze még sokkal többen is az egyszerű szénhidrátok, de a mai konyhákban és a táplálkozási köznyelvben szerintem ezek szerepelnek a legtöbbet.
7) Édesítőszerek, cukorpótlók – huhh, ez egy külön posztot megér. :)
Összefoglaló: normál kiegyensúlyozott étrendben és fogyókúrában is fogyaszthatunk szénhidrátot a napi energiabevitel 50–55%-ának erejéig. Válasszuk a magas rosttartalmú termékeket, részesítsük előnyben az összetett szénhidrátokat tartalmazó alapanyagokat. Ha fogyni szeretnénk, tudjuk, hogy ennek fő eleme nem az alacsony szénhidrát tartalom, hanem a megfelelő energiatartalom és azon belül a megfelelő szénhidrát arány és -minőség.
Szóval szénhidrátok.
Nagyon régóta gyúrom már ezt a témát, az egyik legfontosabb nyilván. Leginkább azért, mert a jelenlegi trendek szerint mindenki őket bántja. Nem ma kezdődött, hiszen régóta léteznek alacsony szénhidráttartalmú (low-carb) étrendek, mégis bármennyit is dolgozunk mi, szakemberek az ügyön, mégsem sikerül rendet rakni az emberek fejében. Mindenesetre nem húzhatom tovább, hozzá kell tennem a magam cseppjét, hátha lesznek olyanok az olvasóim között, akik a posztot követően kicsit tisztábban látnak majd.
Viszont nem lesz rövid, mert ezt értelmesen, röviden nem lehet. Igyekszem azért, hogy ne legyen nagyon unalmas. :)
Először is a kontextus. Mondhatnám, hogy a legtöbb, de az igazsághoz talán közelebb áll, hogy MINDEN fogyókúrába kezdő ismerősöm (és nem ismerősöm) úgy veti neki magát a feladatnak, hogy akkor ő nem eszik szénhidrátot. (Persze anno én is így kezdtem. :) Leginkább semennyit sem. Rá szoktam kérdezni, hogy ez mit jelent. Válasz (mindig): nem eszem kenyeret, tésztát, krumplit és édességet. Alapból az igaz, hogy ezek az élelmiszercsoportok, alapanyagok jellemző tápanyaga a szénhidrát, ugyanakkor nem teljes a kép, nem csak ezek tartalmaznak szénhidrátot. Kevesekben tudatosul, hogy a gyümölcsök és a zöldségek fő tápanyaga is a szénhidrát. Mivel azonban ez utóbbi két élelmiszercsoport víztartalma magas, így energiatartalmuk jellemzően alacsony – tisztelet a kivételnek, de aztán ha erre elmegyek most, akkor tényleg sose lesz vége ennek a posztnak. :)
Mik a szénhidrátok? Egyrészt a zsírok és a fehérjék mellett ezek is makrotápanyagok, elsősorban energiaforrásként szolgálnak.
Szükségük van rájuk. Ezt már itt szeretném egyértelműen leszögezni. :)
Táplálkozás-élettani (és testsúlycsökkentési) szempontból az egyik legfontosabb csoportosításuk: egyszerű vagy összetett-e az adott szénhidrát.
A laikus irodalomban itt is szeretik használni a „rossz” (értsd: egyszerű) és a „jó” (értsd: összetett) szénhidrát megkülönböztetéseket – szegénykéim :). Ezzel még meg is tudnék békélni úgy-ahogy, a magam korrekcióival, a baj csak annyi, hogy nagyon kevés olyan alapanyag, élelmiszer van, ami ilyen egyszerű kritériumok mentén besorolható. Persze vannak az egyértelmű rosszcsontok: a kristálycukor, a csoki (nyami), de valahogy mégis azt gondolják sokan, hogy bezzeg a natúr szőlőcukor vagy a barnacukor mennyivel jobb választás. A kérdés persze (mint gyakorlatilag mindig!), hogy mi a cél.
Csökkentett szénhidrát tartalmú étrendet általában a fogyni vágyók tűznek ki maguk elé, esetleg az egészségesen étkezni akarók. Különösen fontos a szénhidrátok helyén kezelése a cukorbetegek étrendjében, illetve azon esetekben, amikor a páciens még nem tekinthető cukorbetegnek, de megfelelően mért vércukorszintje már bizonyos határértéket átlép, és valószínűsíthető, hogy ha eddigi életmódját fenntartja, akkor inkább előbb, mint utóbb hivatalosan is cukorbetegnek lesz tekinthető.
Mint azt már a blogon is többször említettem, a kiegyensúlyozott étrendben a jelenlegi ajánlások szerint a napi energiabevitel 50–55%-a származzon szénhidrátokból. Ha fogyókúrázunk, ha cukorbetegek vagyunk, akkor is. Azaz a megfelelő tempójú, fenntartható (!) testsúlycsökkenéshez nem a szénhidrátmentes étrenden keresztül vezet az út. (A Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság tavalyelőtti (2011. ősz) konferenciáján elhangzottak szerint az alacsony szénhidrát/magas fehérjetartalmú étrendek 6 hónap alatt valóban nagyobb súlyvesztést eredményeztek, mint a normál szénhidráttartalmú étrendek, azonban a 12 havi eredményt figyelembe véve a kétféle étrend eredményessége kiegyenlítődik.)
A kiegyensúlyozott és a testsúlycsökkentő étrendben is az alábbi alapelveket érdemes betartani a szénhidrátok tekintetében:
1) Helyezzük előtérbe a teljes kiőrlésű gabonát tartalmazó termékeket. Legyen ez natúr gabonapehely vagy kenyérféle, tésztaétel. Ez nem jelenti azt, hogy innentől kezdve le kell mondanunk a friss puha fehér kenyérről, ropogós kifliről, de érdemes őket egy kicsit visszaszorítani. A kiskereskedelemben megtalálhatóak a teljes mértékben teljes kiőrlésű gabonákból készült termékek mellett a részben ebből készült termékek is, próbáljunk meg odafigyelni, hogy ne színezett barna- vagy rozskenyeret, kiflit vásároljunk, hanem valóban értékes gabonából készült termékeket. A teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszerek előnye a teljesen feldolgozott gabonából készült társaikkal szemben, hogy tartalmazzák a gabona héj- és héj alatti részét (aleuron réteg) is, így magasabb a vitamin-, az ásványi anyag- és a fehérjetartalmuk, valamint a rosttartalmuk. Ez utóbbi tényező felelős azért, hogy szénhidráttartalmuk lassabban szívódik fel, így glikémiás indexük alacsonyabb. Ennek megfelelően vércukorszint-emelő hatásuk elhúzódó, hosszabban adnak jóllakottságérzetet. Energia- és szénhidráttartalomban érdemi különbség a kétféle gabonaalapú készítményben nincs. A magasabb rosttartalom emellett pozitív hatással van az emésztőrendszer működésére is, többek között prebiotikumokat tartalmaz, amelyek a bélflóra működését javítják.
(Egy kis plusz a témában.)
2) Száraztészták – nagyon népszerű alapanyagok, részben a hagyományos magyar konyhában is (túrós, mákos, krumplis, káposztás stb.), illetve a hazánkban népszerű olasz konyhában is. Egyszerűen elkészíthető, gyerekek, pasik is képesek megbirkózni vele, általában mindenki szereti, akár így, akár úgy. Nekem mondjuk van egy olyan kattanásom, hogy gyakorlatilag csak az egyenes, hosszú tésztát szeretem, de ennek aztán végképp semmi dietetikai jelentősége nincsen. A lényeg, hogy sajnos magas energiatartalmúak (380 kcal/100 g) és ráadásul nehéz is keveset enni belőlük. Amire figyelhetünk a fogyasztásuknál: fogyasszunk ritkán (hetente 1× pl.), fogyasszunk keveset (80–100 g/adag), ne öntsük nyakon még jófajta tejszínes öntettel, és válasszuk legalább néhanapján a teljes kiőrlésű fajtákat. Jobban járunk például azzal is, ha durumlisztből készült tésztát vásárolunk, ez gyakorlatilag már minden áruházban kapható, normális áron, minden alakzatban. A durumliszt előnye a hagyományos liszthez képest, hogy kémiai szerkezetéből adódóan szénhidráttartalma lassabban szívódik fel, így élettani hatása kedvezőbb, lásd fent. Ez azonban sajnos az energiatartalmát nem befolyásolja, szóval ésszel és mértékkel. :)
3) Rizs és burgonya köretünket részben vagy teljes egészében cseréljük le zöldségköretre. Ez állhat akár friss, akár főtt, sült, grillezett, párolt zöldségekből. Ha fogyni szeretnénk, készítsük ezeket zsírszegényen – kevés olajon párolva, grillezve vagy sütőben sütve, energiaszegény öntetekkel. Ily módon a köret energiatartalma csökkenthető, vitamin-, ásványi anyag és rosttartalma növelhető, az étel színesebb, változatosabb lesz.
4) A barna rizsnek a hagyományos, fehér rizzsel szembeni előnyei ugyanazok, mint az 1. pontban említett előnyök más gabonáknál. Önmagában a barna rizs energiatartalma érdemben nem különbözik társánál, előnye nem az alacsonyabb energia- vagy szénhidráttartalom.
5) Csökkentett szénhidráttartalmú alapanyagok – a csökkentett szénhidráttartalmú alapanyagok szolgálhatnak jó célt is akár. Különösen akkor, ha a beteg cukorbeteg és kötött a napi, az étkezésenkénti fogyasztható szénhidrát mennyisége. Ugyanakkor – mint mindig! :) – érdemes elolvasni az élelmiszer címkéjét (ha van), gyakran szembesülhetünk azzal, hogy bár a termék szénhidráttartalma valóban alacsonyabb kategóriatársainál, attól még energiatartalma ezt nem feltétlenül követi le, azaz nem fogyaszthatóak korlátlanul, következmények nélkül (lásd Update-snack). Én el tudom képzelni a helyüket mondjuk egy inzulinkezeléssel élő, I. típusú, normál vagy sovány testalkatú cukorbeteg gyermek étrendjében, akinek szüksége van a sok energiára, ellenben kötött a szénhidrátfogyasztása. Természetesen itt sem nyakló nélkül. Fontosnak tartom leszögezni, hogy ezen élelmiszerek alkalmazása nem kötelező érvényű a cukorbeteg vagy testsúlycsökkentő étrendben, ha valakinek a pénztárcája nem bírja a jellemzően magasabb árkategóriát, akkor ezek nélkül is tökéletes étrendet lehet összeállítani. Továbbá azt is fontos látni, hogy önmagában a csökkentett szénhidrát tartalmú alapanyagok bevezetése az étrendünkben nem fogja megoldani sem cukorbetegségünket, sem túlsúlyunkat, ne várjunk tőlük csodát.
6) Egyszerű szénhidrátok – a főgonoszok :). Kristálycukor, porcukor, barna cukor, szőlőcukor, fruktóz*. Igen, ők ketten is, még ha éppen valaki valamiért azt is hiszi, hogy ezek egészségesek. Jelentsen ez bármit is. :) Könnyen felszívódnak, gyorsan emelik a vércukorszintet, amely azután gyorsan hanyatlik is, azaz akár újra éhesek is lehetünk. A legnagyobb probléma velük szerintem a XXI. században, hogy mindenben vannak. Na jó, majdnem mindenben. És ezért kell odafigyelni rájuk, mert elbújtatják őket, mert észrevétlen is fogyasztjuk. Mondjuk erről pont nem ők tehetnek, hanem az élelmiszergyártók, na és persze a kereslet. Ez utóbbi tényezőt hiba lenne tagadni és figyelmen kívül hagyni. Én spec. ezen dolgozom, hogy a kereslet csökkenjen. :)
* Vannak persze még sokkal többen is az egyszerű szénhidrátok, de a mai konyhákban és a táplálkozási köznyelvben szerintem ezek szerepelnek a legtöbbet.
7) Édesítőszerek, cukorpótlók – huhh, ez egy külön posztot megér. :)
Összefoglaló: normál kiegyensúlyozott étrendben és fogyókúrában is fogyaszthatunk szénhidrátot a napi energiabevitel 50–55%-ának erejéig. Válasszuk a magas rosttartalmú termékeket, részesítsük előnyben az összetett szénhidrátokat tartalmazó alapanyagokat. Ha fogyni szeretnénk, tudjuk, hogy ennek fő eleme nem az alacsony szénhidrát tartalom, hanem a megfelelő energiatartalom és azon belül a megfelelő szénhidrát arány és -minőség.
2012. november 26., hétfő
Az zsírokról
Valami kapcsán a minap elgondolkodtam a zsír felhasználásról, fogyasztásról, fel is tettem az FB oldalon egy kis kérdést, hogy ki milyen ételek készítéséhez használ zsírt és milyen fajtát. Ennek kapcsán gondoltam, megér (legalább :) egy posztot a zsírok kérdése.
Tápanyag szempontból a zsír makrotápanyag, azaz egyik fő tápanyagunk. 1 g zsír energiaértéke 9,3 kcal (szemben mondjuk a szénhidráttal, amely grammjának energiaértéke 4,1 kcal - ebből is látszik, hogy önmagában a szénhidrátmentes, ellenben zsírdús étrend érdemi, fenntartható testsúlycsökkenéshez nem vezet) - és energiatartalom szempontjából mindegy, hogy zsírról vagy olajról beszélünk.
Ami fontos a mindenféle keringő infókkal kapcsolatban, hogy valamirevaló táplálkozási szakértő (jelentsen ez bármit is) vagy dietetikus (ez már konkrétabb :) szájából nem nagyon fogja senki azt hallani, hogy ne fogyasszunk zsírt. Ezt csak ránk fogják. Sajnos. :) Amit még szoktak mondani, hogy fogyasszunk kevesebb zsírt. Aha. Mihez képest? A ma aktuális ajánlások szerint a speciális krónikus betegségekkel nem küzdők étrendjében az ajánlott zsírbeviteli arány a napi energiaszükséglet kielégítésében max. 30% (de nem kevesebb mint 15%). Csecsemőknél ez pl. 35 %, szív és érrendszeri betegek esetében 20-25%, egyéb spec. betegségekben lehet 30%-nál magasabb. Azért ez nem kevés, lássuk be, még a 30% sem. Egy 2000 kcal-os étrendben ez 64 g zsír/nap.
Az már más kérdés persze, hogy milyen típusú zsírt ajánlott fogyasztani. Annak idején én pl. azért kezdtem el a táplálkozástudomány felé kacsintgatni, mert elegem volt abból, hogy repkednek a telített és többszörösen telítetlen zsírsav kifejezések és én azt sem tudom mi micsoda. Mondjuk ehhez lehet, hogy elég lett volna elővenni a gimnáziumi kémiakönyvet, de ezt ne mondjátok el senkinek. Főleg, hogy biztos vannak olyan átlagos felnőttek, akiknek még a könyvet sem kell elővenni a válasz kiderítéséhez. :) Végülis kicsit több energiabefektetéssel és egy új szakma elsajátításával többé kevésbé választ kaptam a kérdésemre. Bár lenne még mit nyomozni, de azt már a saját gyomrom sem veszi be, hogy biológusnak vagy kémikusnak tanuljak. :)
Visszakanyar.
A zsírok az emberi szervezet számos funkciójához nélkülözhetetlenek. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy energiaforrásként szolgálnak és látványos szerepük van a védelem és a hőmérsékletszabályozás területén (pihe-puha zsírszövet párnák, amelyek védik a belső szerveket és kinntartják a hideget). Emellett hormonok, sejtalkotók felépítésében vesznek részt és ahogy a nevükből is kikövetkeztethető, a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) felszívódásához elengedhetetlenek.
 |
| Triglicerid molekula* |
Egy szinttel mélyebb differenciálás: a zsírsavösszetétel szerinti, azaz az adott zsiradékra a telített, az egyszeresen vagy a többszörösen telítetlen zsírsavak a jellemzőek-e (melyek alkotják nagyobb arányban). Népszerű kifejezések ugyebár az omega-3, omega-6 zsírsavak, amelyek többszörösen telítetlen zsírsavak, ráadásul azért fontosak, mert esszenciális zsírsavak, azaz a szervezetünk ezeket előállítani (szintetizálni) nem tudja. Ellenben szükségünk van rájuk, és fontos élettani szerepük van szervezetünk működésében.
Amit én javasolok, különösebb matek nélkül. Használjunk többféle zsiradékot. Nálunk otthon van pl. vaj és margarin (nem, nem gondolom halálos méregnek, de nem fogom senkire se ráerőltetni :), most épp libazsír is, van omega-3-mal dúsított napraforgóolaj, van extra szűz olivaolaj, kuriózumnak pörkölt földimogyoróolaj, szezámmagolaj, lenmagolaj. Ez utóbbiakból kis kiszereléseket vásárolok, salátákhoz, ázsiai ízvilágú ételekhez használom őket. Zsírral én gyakorlatilag sosem főzök, évi 1-2-3x készítek zsírban sült csirkemájat, mert szeretem. :) De egyébként innen indult a gondolkozásom éppen, hogy lehet, hogy egy kicsit vissza kellene téríteni a zsírt a konyhámba...de még nem döntöttem el. :) És akad otthon szalonna is, amit a barátnőmtől kaptam közös disznóvágásunk eredményeként, nyilván abból is szoktam 1-1- magyaros ízvilágú ételhez kiolvasztani néhány kockát.
Szóval használjunk többféle zsiradékot, a mérleg nyelve azért billenjen a növényi eredetűek irányába. Legyünk tisztában azzal, hogy a húsipari készítmények (felvágottak, vörösáruk, kolbász-, szalámifélék, májkrémek, sonkák stb.) szemmel látható, ellenben el nem választható zsírtartalma jelentős (16-50%), ezért energiatartalmuk is magas.
A növényi eredetű alapanyagokra általában nem jellemző a magas zsírtartalom, kivéve a száraztermésű (nem csonthéjas! :) gyümölcsöket, mint pl. a dió, diófélék, mandula illetve az olajos magvakat - ld. lenmag, szezámmag, tökmag, napraforgómag, fenyőmag. Csak érdekességképpen: a dió zsírtartalma 57g (/100g), a paradióé 67g (/100g), a tökmagé 50,5 g (/100g).**
Legyen itt egy szerintem viszonylag sztenderd napi étrend:
Reggeli: 1 db vajas zsemle (vékonyan kenve), 3 szelet téliszalámi, paradicsom, tejeskávé 1 dl 2,8%-os tejjel
Tízórai: 4 db barackos fornetti :)
Ebéd: Zöldségleves, rántott csirkemell, sültburgonya, uborkasaláta, tejeskávé 1 dl 2,8%-s tejjel
Uzsonna: 1 db alma, egy db óriás pöttyös túrórudi
Vacsora: 1 db vajas zsemle, 2 szelet trappista sajt, zöldpaprika, 1 doboz Könnyű és finom gyümölcsjoghurt
A fenti étrend zsírtartalma 78 g. (Ld. fent a 64 g-os szükségletet.) És ebben zsírszegény a husi ebédre, ebben nincs mondjuk nasinak sós mogyoró, de még csak csoki sem, a reggeli és a vacsi 1 db zsemle még lehet, hogy kevés is némelyeknek. :)
Szóval azért csak óvatosan. :)
* Kép forrása: Zsírok - Wikipédia
**Forrás: Rodler, I.: Új tápanyagtáblázat, Medicina Budapest 2006.
2012. március 28., szerda
Esztétikum vs. egészség
Még egy kis túlsúly téma, tavasszal szerintem ez teljesen érthető.
Szembejött az alábbi cikk a napokban a facebookon: Plusz kilók? Szeresd őket! A cím láttán egy kicsit fogtam a fejem, hogy esetleg egy olyan írásra lelek, amely arra propagál, hogy a túlsúlyos ember fogadja el magát úgy, ahogy van. De nem, illetve igen, de nem úgy.
Mert nyilvánvaló alapvetés, hogy az ember fogadja el önmagát. Nem könnyű, szerintem ezt felnőtt fejjel mindenki tudja. És persze az is fontos, hogy önmagunkat fogadjuk el, ne egy képet, amilyennek gondoljuk magunkat.
A poszt szerzője szerint a túsúlyos embereknek meg kell szeretniük a kilóikat, hogy aztán meg tudjanak szabadulni tőlük. Mert meg kellene. De, ahogy a szerző is írja, ne esztétikai okból, hanem egészségügyi okból.
A vékony ideális nőmodell divatjának egyik legnagyobb mellékhatása, hogy a túlsúlyt esztétikai szintre helyezi. Persze a női test (és most az egyszerűség kedvéért a nőkkel foglalkozom, úgyis minket izgat ez a kérdés leginkább :) mindig is esztétikai szinten lesz. Az már csak ízlés dolga, hogy kinek a lapos, kinek a gömbölyű, ehhez nem gondolom, hogy bárkinek is köze lenne vagy bárkinek is joga lenne ítélkezni.
Visszakanyarodok.
Szóval a túlsúly, az elhízás NEM esztétikai kérdés. Nem szabad ezen a szinten kezelni. Nem azért kell a túlsúlytól megszabadulni, hogy jobban tetsszünk a világnak, hogy jobb vagy több pasink/csajunk legyen.
A túlsúly betegség, számos visszafordíthatatlan következménnyel, szövődménnyel. Minél hosszabban élünk túlsúllyal (azaz minél korábban érjük el ezt az állapotot), annál hosszabban kell a szövődményekkel együtt élnünk (már ha együtt tud élni velük a szervezetünk). Az elhízott emberek jellemzően magas vérnyomással küzdenek, a felborult anyagcsere állapotok miatt könyebben alakul ki körükben a 2-es típusú cukorbetegség, a zsíranyagcsere zavara, majd ezek következtében a szív- és érrendszeri betegségek, amelyek akár stroke vagy infarktus formájában is jelentkezhetnek. A túlsúly megterheli az ízületeket, nehezítheti a tüdők szabad mozgását és így a légzést is, hatással van az epehólyag, a máj és a hasnyálmirigy működésére. Tudományosan igazolt kockázati tényezője számos daganatos betegségnek.
Nem feltétlenül gondolom, hogy a fenti sorok sok meglepetést okoznak az olvasóknak. Remélem, hogy ma már úgy általában a nagyvilágnak sem. Mégis sok túlsúlyos ember gondolja úgy, hogy ő még a határokon belül van. Aztán amikor egymás után kapja belső szervei jelzéseit, hogy elég, akkor gyakran már csak a gyógyszeres terápia segít (na de ezt persze senki nem akarja "nem akarok életem végéig gyógyszert szedni" felkiáltással).
Egyéni és össztársadalmi szinten is a leghatékonyabb megoldás a megelőzés. Első szinten az elhízás megelőzése (ld. kiegyensúlyozott táplálkozás gyermekkorban), ha már kialakult, akkor pedig annak felismerése és kezelése. Ha időben elkapjuk a folyamatot, akkor még viszonylag egyszerű is a recept: megfelelő étrend és megfelelő mozgás. Egyik oldalról persze ezek kivitelezése nem tűnik könnyűnek, ám amikor erre gondolunk, akkor gyorsan ugorjunk át a másik oldalra, és tekintsünk vissza 10 év távlatából, amikor már esetleg gyógyszert kell szednünk és nem nem érjük el az épp induló buszt.
Szabaduljunk meg a túlsúlytól, természetesen, ha lehet, képzett szakemberek segítségével.:) Mínusz kilókra fel!
Kép forrása: EcologyHealthCenter.net
2012. március 26., hétfő
Fogyókúra Húsvétkor
Ha valaki ügyesen fogyókúrázik, akkor az jellemzően egy hosszabb ideig tartó folyamat - amely időszakba fontos ünnepek is beleeshetnek. Ha pedig ünnep, akkor enni kell.
A NoSalty.hu-n írtam néhány tippet a fogyókúra fenntartásáról a húsvéti időszakban.
A NoSalty.hu-n írtam néhány tippet a fogyókúra fenntartásáról a húsvéti időszakban.
2012. március 22., csütörtök
Fogyókúraklub
Szombaton lesz a helyi edzőteremmel, a Ramm Gym-mel közösen kitervelt fogyókúraklubunk indító rendezvénye. Reklámilag megtettük, ami tőlünk telt, elsősorban a helyi közösségre célozva. Konkrét visszajelzés egyelőre nincs, ott helyben fog kiderülni minden. :) Mondjuk azzal nem számoltunk anno, hogy ez a szombat munkanap, de ha most nem is lesznek nagy tömegek, pár hét múlva simán ismétlés.
Mindenesetre én azért készülök. Megírtam mindenféle feliratokat (BMI, napi energia- és tápanyageloszlás stb.), ezek mennek a falra. Készülök kóstolófalatokkal - joghurtos céklasalátával, zöldségmártogatóssal, zabpehelykeksszel, sima kekszekkel (Korpovit, Cukor-stop), teljes kiőrlésű és rozskenyérrel, gyümölccsel. Ha nem feledem holnap és még belefér, akkor még egy petrezselymes, pirított szezámmagos túrókrémmel is. Minden olyasmi, ami ha megmarad, itthon is elfogy.
Papírtányér, műanyag kiskanál, papír, toll.
Meg a sok tudás a fejemben. :)
Drukkoljatok! :)
Mindenesetre én azért készülök. Megírtam mindenféle feliratokat (BMI, napi energia- és tápanyageloszlás stb.), ezek mennek a falra. Készülök kóstolófalatokkal - joghurtos céklasalátával, zöldségmártogatóssal, zabpehelykeksszel, sima kekszekkel (Korpovit, Cukor-stop), teljes kiőrlésű és rozskenyérrel, gyümölccsel. Ha nem feledem holnap és még belefér, akkor még egy petrezselymes, pirított szezámmagos túrókrémmel is. Minden olyasmi, ami ha megmarad, itthon is elfogy.
Papírtányér, műanyag kiskanál, papír, toll.
Meg a sok tudás a fejemben. :)
Drukkoljatok! :)
2012. február 24., péntek
Fogyókúra-program
Március végén-április elején indítjuk el Nagykovácsiban a Ramm Gymmel közösen 8 hetes fogyókúrás programunkat. A program lényege természetesen a testsúlycsökkentés, étrendi és testmozgási elemekkel. A csomag része a 8 hetes program során heti kétszeri edzési lehetőség a Ramm Gym bármely óráján, csoportos és egyéni tanácsadás testsúlycsökkentés témában - dietetikussal.
Ez lesz az államvizsga utáni első nagyobb projektem, legszívesebben már csak ezzel foglalkoznék, tele vagyok ötletekkel szokás szerint - de még visszatartom az agyam, amíg bírom. :)
Ez lesz az államvizsga utáni első nagyobb projektem, legszívesebben már csak ezzel foglalkoznék, tele vagyok ötletekkel szokás szerint - de még visszatartom az agyam, amíg bírom. :)
2012. január 26., csütörtök
Testsúlymérés
Vajon mit is lehet erről a témáról írni?:) Igazából egy kontextusban szeretném a gondolataimat megosztani, ez pedig a testsúlymérés fogyókúrában (de adekvátak lehetnek testsúlynövelés célú étrend esetén is).
Fontos, hogy ha testsúlycsökkentő programba kezdünk, rendszeresen mérjük a testsúlyunkat.
Fontos, hogy ne mérjük naponta vagy naponta ötször. :)
Próbáljuk meg elkerülni a mérleg-függőséget, ne stresszeljük magunkat feleslegesen.
Mérjük hetente egyszer, lehetőleg azonos időpontban, még inkább lehetőleg ugyanazon a mérlegen. Belátható, hogy ha egyszer a szomszédnál, másszor a fitnessteremben mérjük meg magunkat, nem feltétlenül kapuk hiteles infot a testsúlyváltozásról.
Szintén a pontosabb eredmény édekében, lehetőleg ruhátlanul méredzkedjünk. Nyilván ez otthon oldható meg leginkább. Az én javaslatom, hogy méredzkedjünk reggel (pl. hétvégén, amikor kevésbé kell rohanni), ébredés után, reggeli előtt. Ha testsúlycsökkentési projektben vagyunk, jegyezzük fel a hetente egyszer mért adatot és figyeljük a trendet.
Ne pánikoljunk, ha 1-1 alkalommal nincs változás, esetleg nőtt is a súly. A trend a lényeg, 3-4-5-6 hét, amiből már szerintem következtetést lehet levonni.
Mert mitől is függ a pillanatnyi testsúlyunk? Függ attól, hogy méredzkedés előtt ettünk-e. Ha reggel méredzkedünk, függhet attól is, hogy előző este (és éjjel?:) mennyit ettünk. Nőknél függhet a menstruációs ciklustól (esetleg a ciklus egyes szakaszaiban megnövekedhet a tárolt folyadék mennyisége a szervezetben), de akár függhet az időjárástól is, nekem pl. a nyári hőségben előfordul, hogy bevizesedik a bokám (hát, nem leszek már fiatalabb én sem :).
Az ideális testsúlycsökkenés mértéke 0,5-1 kg/hét. Ne nagyon akarjunk ennél többet. A koplalás, a gyors eredményeket ígérő trendi diéták ritkán tarthatók fenn hosszútávon, ritkán hoznak tartós eredményt. A jojó effektusnak köszönhetően pedig akár nőhet is a testsúly egy-egy ilyen kampányt követően. Azt sem nehéz belátni szerintem, hogy 10-20 év alatt felhalmozott testsúlytöbbletet nem lehet 2-3 hónap alatt leadni. Nem lehet és nem is szabad.
Ha 4-6 hét diétázás után nincs mérhető eredmény, érdemes átgondolni az étrendet és neadjisten dietetikussal konzultálni. :) Én is tervezem majd, hogy klassz gyakorlati tanácsokkal látom el kedves olvasóimat a testsúlycsökkentés terén, de az általános, emailben, blogon átadott információk nem pótolhatják az egyéni konzultációt.
Kép forrása: kecskefeszek.net
Fontos, hogy ha testsúlycsökkentő programba kezdünk, rendszeresen mérjük a testsúlyunkat.
Fontos, hogy ne mérjük naponta vagy naponta ötször. :)
Próbáljuk meg elkerülni a mérleg-függőséget, ne stresszeljük magunkat feleslegesen.
Mérjük hetente egyszer, lehetőleg azonos időpontban, még inkább lehetőleg ugyanazon a mérlegen. Belátható, hogy ha egyszer a szomszédnál, másszor a fitnessteremben mérjük meg magunkat, nem feltétlenül kapuk hiteles infot a testsúlyváltozásról.
Szintén a pontosabb eredmény édekében, lehetőleg ruhátlanul méredzkedjünk. Nyilván ez otthon oldható meg leginkább. Az én javaslatom, hogy méredzkedjünk reggel (pl. hétvégén, amikor kevésbé kell rohanni), ébredés után, reggeli előtt. Ha testsúlycsökkentési projektben vagyunk, jegyezzük fel a hetente egyszer mért adatot és figyeljük a trendet.
Ne pánikoljunk, ha 1-1 alkalommal nincs változás, esetleg nőtt is a súly. A trend a lényeg, 3-4-5-6 hét, amiből már szerintem következtetést lehet levonni.
Mert mitől is függ a pillanatnyi testsúlyunk? Függ attól, hogy méredzkedés előtt ettünk-e. Ha reggel méredzkedünk, függhet attól is, hogy előző este (és éjjel?:) mennyit ettünk. Nőknél függhet a menstruációs ciklustól (esetleg a ciklus egyes szakaszaiban megnövekedhet a tárolt folyadék mennyisége a szervezetben), de akár függhet az időjárástól is, nekem pl. a nyári hőségben előfordul, hogy bevizesedik a bokám (hát, nem leszek már fiatalabb én sem :). Az ideális testsúlycsökkenés mértéke 0,5-1 kg/hét. Ne nagyon akarjunk ennél többet. A koplalás, a gyors eredményeket ígérő trendi diéták ritkán tarthatók fenn hosszútávon, ritkán hoznak tartós eredményt. A jojó effektusnak köszönhetően pedig akár nőhet is a testsúly egy-egy ilyen kampányt követően. Azt sem nehéz belátni szerintem, hogy 10-20 év alatt felhalmozott testsúlytöbbletet nem lehet 2-3 hónap alatt leadni. Nem lehet és nem is szabad.
Ha 4-6 hét diétázás után nincs mérhető eredmény, érdemes átgondolni az étrendet és neadjisten dietetikussal konzultálni. :) Én is tervezem majd, hogy klassz gyakorlati tanácsokkal látom el kedves olvasóimat a testsúlycsökkentés terén, de az általános, emailben, blogon átadott információk nem pótolhatják az egyéni konzultációt.
Kép forrása: kecskefeszek.net
2012. január 13., péntek
Öt hét - öt kiló - Házipatika fogyókúra 2.
Sikerült belépnem ma a rendszerbe és ma már hozzáférek a kiajánlott heti menüsorokhoz is.
Klassznak tűnik, hogy 6-féle menüből választhatok: ráérős - akinek van ideje mindennap főzni, sietős - talán egyszerűbb ételek, GI - a glikémiás index szerint fogyni vágyóknak, vegetáriánus - magáért beszél, "cukorproblémás" - ez a kategória nekem kicsit nehezen értelmezhető, nem tudom, hogy a felhasználóknak jobban-e és tejcukorérzékeny.
Szupernek tartom, hogy kiajánl egy bevásárló listát, amely már most hozzáférhető a jövő hétre - azaz a hétvégén be lehet szerezni az alapanyagokat. Erre egyébként regisztrációkor figyelmeztet is a rendszer, hogy nézzünk be pár nappal a kezdés előtt, hogy biztosan legyen itthon minden az ételek elkészítéséhez. A bevásárló lista élelmiszertípusonként (pl. pékáruk, tej, tejtermékek) tartalmazza a beszerzendő mennyiséget (pl. 1 zacskó mozarella sajt, 4 db kivi stb.). A lista nyomtatható.
Mivel én itthon vagyok még a kisebbik fiammal és szeretek is főzni, első körben a ráérős menüt néztem meg. Napi ötszöri étkezés - szuper, pipa. Az egyes ételekhez pontos mennyiségek vannak írva, néhol súlyra, néhol fogyasztási egységre (pl. szelet kenyér, darab körte). A fogyasztási egységekkel mindig nehéz számolni, mivel kinek mit jelent a szelet kenyér, ugyanakkor nem reális elvárás az ügyfelekre nézve, hogy otthonukban mindent grammra méricskéljenek. Egyéni, személyes konzultációban ez megtanítható, online nyilván hagytak rá egy kicsit. Tetszik. Az egyes étkezések energiatartalmát megjelölték, én egy kicsit hiányolom a tápanyagok mennyiségét (fehérje, zsír, szénhidrát), de valószínűleg ez csak az én heppem. :) Megadják a napi energiamennyiséget is, az én esetemben ez az első napra 1000 kcal, amit nagyon kevésnek tartok, mint magán-, és mint szakember is. Ugyanakkor a további napokon nő a napi energia mennyisége, de az első héten nem éri el az alapanyagcsere-értékemet, amit nem tartok feltétlenül helyesnek, persze függ a folytatástól is, egy hétig még pont beleférhet. Az alultervezésnek lehet ugyanakkor oka az is, hogy a programot megalkotó szakemberek vélelmezik, hogy úgyis többet fogyasztunk az itt megadottaknál (nem feltétlenül szándékosan) és így rugalmasan biztosítják, hogy a végeredmény is a megfelelő energia-beviteli szint legyen.
A menüben szereplő ételekkel kacspolatban is vann némi fenntartásom. Mivel már több mint egy éve testsúlycsökkentő életmódot élek, a magam szükségleteit már kiismertem. Így pl. a vacsorára kiajánlott 1 db házi készítésű áfonyajoghurt nekem biztos kevés lenne vacsorára, úgy, hogy az uzsonna is csak egy db müzliszelet. A magam esetében tudok konvertálni simán, de azt is el tudom képzelni, hogy a laikusok közül sokan maradnak (nagyon) éhesek egy ilyen délután után, ami elég demotiváló lehet, ha sorozatosan fordul elő.
Úgy tűnik ma eddig engedett dorbézolni a rendszer, be akartam pillantani a többi menübe is, de ezt már nem tudja értelmezni, újra és újra a főoldalra küld át. :) Belépek, elfogadja, majd jelzi, hogy lépjek be. A saját kódom állandó és örök, emlékszik rá, a partnerem kódját eddig háromszor adtam meg és mégis üres a mező. :) Jajj, pedig úgy szeretném, ha működne! :) Nem adom fel! :)
Klassznak tűnik, hogy 6-féle menüből választhatok: ráérős - akinek van ideje mindennap főzni, sietős - talán egyszerűbb ételek, GI - a glikémiás index szerint fogyni vágyóknak, vegetáriánus - magáért beszél, "cukorproblémás" - ez a kategória nekem kicsit nehezen értelmezhető, nem tudom, hogy a felhasználóknak jobban-e és tejcukorérzékeny.
Szupernek tartom, hogy kiajánl egy bevásárló listát, amely már most hozzáférhető a jövő hétre - azaz a hétvégén be lehet szerezni az alapanyagokat. Erre egyébként regisztrációkor figyelmeztet is a rendszer, hogy nézzünk be pár nappal a kezdés előtt, hogy biztosan legyen itthon minden az ételek elkészítéséhez. A bevásárló lista élelmiszertípusonként (pl. pékáruk, tej, tejtermékek) tartalmazza a beszerzendő mennyiséget (pl. 1 zacskó mozarella sajt, 4 db kivi stb.). A lista nyomtatható.
Mivel én itthon vagyok még a kisebbik fiammal és szeretek is főzni, első körben a ráérős menüt néztem meg. Napi ötszöri étkezés - szuper, pipa. Az egyes ételekhez pontos mennyiségek vannak írva, néhol súlyra, néhol fogyasztási egységre (pl. szelet kenyér, darab körte). A fogyasztási egységekkel mindig nehéz számolni, mivel kinek mit jelent a szelet kenyér, ugyanakkor nem reális elvárás az ügyfelekre nézve, hogy otthonukban mindent grammra méricskéljenek. Egyéni, személyes konzultációban ez megtanítható, online nyilván hagytak rá egy kicsit. Tetszik. Az egyes étkezések energiatartalmát megjelölték, én egy kicsit hiányolom a tápanyagok mennyiségét (fehérje, zsír, szénhidrát), de valószínűleg ez csak az én heppem. :) Megadják a napi energiamennyiséget is, az én esetemben ez az első napra 1000 kcal, amit nagyon kevésnek tartok, mint magán-, és mint szakember is. Ugyanakkor a további napokon nő a napi energia mennyisége, de az első héten nem éri el az alapanyagcsere-értékemet, amit nem tartok feltétlenül helyesnek, persze függ a folytatástól is, egy hétig még pont beleférhet. Az alultervezésnek lehet ugyanakkor oka az is, hogy a programot megalkotó szakemberek vélelmezik, hogy úgyis többet fogyasztunk az itt megadottaknál (nem feltétlenül szándékosan) és így rugalmasan biztosítják, hogy a végeredmény is a megfelelő energia-beviteli szint legyen.
A menüben szereplő ételekkel kacspolatban is vann némi fenntartásom. Mivel már több mint egy éve testsúlycsökkentő életmódot élek, a magam szükségleteit már kiismertem. Így pl. a vacsorára kiajánlott 1 db házi készítésű áfonyajoghurt nekem biztos kevés lenne vacsorára, úgy, hogy az uzsonna is csak egy db müzliszelet. A magam esetében tudok konvertálni simán, de azt is el tudom képzelni, hogy a laikusok közül sokan maradnak (nagyon) éhesek egy ilyen délután után, ami elég demotiváló lehet, ha sorozatosan fordul elő.
Úgy tűnik ma eddig engedett dorbézolni a rendszer, be akartam pillantani a többi menübe is, de ezt már nem tudja értelmezni, újra és újra a főoldalra küld át. :) Belépek, elfogadja, majd jelzi, hogy lépjek be. A saját kódom állandó és örök, emlékszik rá, a partnerem kódját eddig háromszor adtam meg és mégis üres a mező. :) Jajj, pedig úgy szeretném, ha működne! :) Nem adom fel! :)
2012. január 12., csütörtök
Öt hét - öt kiló - Házipatika fogyókúra 1.
Öt hét - öt kiló - ezzel a címmel hirdeti meg ingyenes online fogyókúrás szolgáltatását a Házipatika.com. Magánemberként is érdekel a projekt, szakmailag meg kifejezetten. Regisztráltam magam, 16-án, jövő hétfőn indul a program. Ha valakit még érdekel, hajrá. :) Én az fb azonosítómmal regisztráltam, ez mondjuk szerintem klassz dolog, eggyel kevesebb username és pw. Itt a rendszerben is kapunk egy sok számjegyből álló azonosító kódot, amelyet, ha kedvünk tartja megoszthatunk egy társunkkal és innentől páros a fogyókúra, jelentsen ez bármit is, mert ez a rész még nem világos. :) Mindenesetre belépéskor rendszeresen nem igazodom el, hogy most beengedett-e vagy sem, mert egyrészt azt jkelzi, hogy sikeres az fb belépésem,majd rögtön azonnal felhasználónevet és pw-t kér. Nem tartom kizártnak, hogy ebből még lesznek gondok.
Első ránézésre profinak tűnik, alaposan kidolgozottnak, remélem folyamatában is így marad. Dietetikus biztosan áll mögötte, ami nagy pozitívum.
A program első lépéseként megadjuk adatainkat (testmagasság, testsúly, csípőkerület, derékbőség, combkerület, mellbőség), amely adatok (a testmagasság kivételével) változását menet közben lehet majd a rendszerben rögzíteni. Itt egy kicsit hiányolom, hogy nincs mondjuk grafikus illsuztráció a megfelelő mérési módszerre, a mérési pontokra. Egy konkrét antropometriai felmérésnél fix helye van a méréseknek, minden paraméter tekintetében. Persze egy ilyen online szolgáltatásnál ez legyen a legkevesebb.
Ezt követően kitölthetünk egy gyors állapotfelmérést alapadatokkkal, szokásiankra, étrendünkre, betegségeinkre, fizikai aktivitásunkra tekintettel. Az első blokk végén megkérdezik, hogy hány kg-t szeretnénk fogyni, ami azért érdekes, mert ugye a program nevében 5 kg szerepel, másrészt meg talán ehhez igazítják akkor a napi energiabevitelt, ez talán majd kiderül. Ha kitöltöttük az állapotfelmérést, korrekt, sablonokból összepakolt, de egyéniesített értékelést kapunk. Megállapításra kerül az ideális testsúlyunk (amely értéket nem szabad kőbe vésettnek tekintenünk) és a napi alapanyagcserénk, ami az én esetben 1761 kcal-ra jön ki, ami szerintem messze fölötte van a valós napi alapanyagcserének, ami az testsúlyomra, nememre, életkoromra vetítve jelenleg 1490 kcal. Nem világos, hogy milyen képletet használ a rendszer ennek kiszámítására, esetleg lehet, hogy ez az adat nem az alapanyagcsere, hanem a napi energiaszükségletem. Ha így van, akkor ez az adat sajnos félrevezető.
Ha túlvagyunk az állapotfelmérésen, mehetünk a fogyókúraprogram nyitóoldalára.
Erről bővebben később, jelenleg éppen azt jelzi, hogy beléptem, de mihelyst valahova kattintok, újra be akar léptetni. Holott délelőtt már a menüsoraimat is olvasgathattam. :) Még jelentkezem. :)
Első ránézésre profinak tűnik, alaposan kidolgozottnak, remélem folyamatában is így marad. Dietetikus biztosan áll mögötte, ami nagy pozitívum.
A program első lépéseként megadjuk adatainkat (testmagasság, testsúly, csípőkerület, derékbőség, combkerület, mellbőség), amely adatok (a testmagasság kivételével) változását menet közben lehet majd a rendszerben rögzíteni. Itt egy kicsit hiányolom, hogy nincs mondjuk grafikus illsuztráció a megfelelő mérési módszerre, a mérési pontokra. Egy konkrét antropometriai felmérésnél fix helye van a méréseknek, minden paraméter tekintetében. Persze egy ilyen online szolgáltatásnál ez legyen a legkevesebb.
Ezt követően kitölthetünk egy gyors állapotfelmérést alapadatokkkal, szokásiankra, étrendünkre, betegségeinkre, fizikai aktivitásunkra tekintettel. Az első blokk végén megkérdezik, hogy hány kg-t szeretnénk fogyni, ami azért érdekes, mert ugye a program nevében 5 kg szerepel, másrészt meg talán ehhez igazítják akkor a napi energiabevitelt, ez talán majd kiderül. Ha kitöltöttük az állapotfelmérést, korrekt, sablonokból összepakolt, de egyéniesített értékelést kapunk. Megállapításra kerül az ideális testsúlyunk (amely értéket nem szabad kőbe vésettnek tekintenünk) és a napi alapanyagcserénk, ami az én esetben 1761 kcal-ra jön ki, ami szerintem messze fölötte van a valós napi alapanyagcserének, ami az testsúlyomra, nememre, életkoromra vetítve jelenleg 1490 kcal. Nem világos, hogy milyen képletet használ a rendszer ennek kiszámítására, esetleg lehet, hogy ez az adat nem az alapanyagcsere, hanem a napi energiaszükségletem. Ha így van, akkor ez az adat sajnos félrevezető.
Ha túlvagyunk az állapotfelmérésen, mehetünk a fogyókúraprogram nyitóoldalára.
Erről bővebben később, jelenleg éppen azt jelzi, hogy beléptem, de mihelyst valahova kattintok, újra be akar léptetni. Holott délelőtt már a menüsoraimat is olvasgathattam. :) Még jelentkezem. :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
