Acut gastritis

Az akut gastritis a művészneve a hétköznapi nyelven hányós-hasmenős betegségként aposztrofált jelenségnek. Mikor legutóbb a 2 évessel védőnőnél jártunk, épp tombolt a betegség a körzetben, így a védőnő felkérésére, a helyi gyermekorvosi szolgálattal egyeztetve összeállítottam egy „röplapot” a hányós-hasmenős betegség diétájáról. A műfajnak megfelelően a stílus kicsit talán száraz, de a lényeg benne van.:)
Megjegyzésként még ideszúrom, hogy a jelenlegi gyermekorvosi protokoll szerint gastroenteritis esetén a gyermek térjen vissza minél előbb a korosztályának megfelelő étrendhez. Ezzel az ajánlással szemben nekem vannak fenntartásaim (mégha a kutatási eredmények igazolják is). Egyrészt, ha a gyermek hány, akkor nem gondolom, hogy a mindennapi étrenddel kellene őt etetni, másrészt, ha (már) nem hány, akkor is kérdéses, hogy mit érthetünk a korosztályának megfelelő étrenden. Mármint én kb. tudom, hogy mit értünk alatta, de kérdés, hogy a szülők is azt értik-e. Nem hiszem, hogy egy hasmenéses gyermeknek rántotthusit kellene ennie miközben csikar a gyomra. :) Ezért tartalmaz az itt összeállított ajánlás relatív konzervatív alapelveket, annak fenntartásával, hogy az egyes tápanyagok visszaépítése az étrendbe akár fél nap után is megtörténhet. Emellett kétgyermekes ayukaként tapasztalati alapon is inkább az óvatosságra ösztönöznék, jártam már én is úgy, hogy a tünetek elmúltával visszatértünk a normál étrendre majd ezt követően a tünetek szinte azonnal újra jelentkeztek. 

Az acut gastritis, gastroenteritis – a „gyomorrontás” diétája

Az acut gastritis, gastroenteritis a gyomor, a belek nyálkahártyájának heveny gyulladása, amelyet okozhat baktérium vagy vírus, étel, esetleg stressz. Tünetei lehetnek étvágytalanság, fáradtság, rossz közérzet, fejfájás, hasi, alhasi fájdalom, görcs, hányinger, hányás, hasmenés, láz.

Gyakori hányás, hasmenés esetén mindenképpen, egyébként saját megítélés alapján érdemes a gyermekorvossal konzultálni. A betegség kezelése általában nem gyógyszeres, jellemzően diétával történik. A diéta orvosi ajánlással, felügyelet mellett probiotikumokkal kiegészíthető.

Az acut gastritisben szenvedő gyermek diétája progresszív diéta, azaz az egyes tápanyagokat fokozatosan, a beteg állapotához igazodva adjuk „vissza” a gyermeknek. A diétában való előrelépést a beteg állapotának változása, a tünetek enyhülése határozza meg. Egy-egy szakasz jellemzően 1-2 napig tart, nem érdemes sietni, a beteg visszaeshet. Ha valamely élelmiszer, étel egyértelműen súlyosbítja a tüneteket, visszaesést okoz, azt hagyjuk el a gyermek étrendjéből.

A tünetek megjelenésekor általában a gyermek étvágytalan. Ne erőltessük az evést, a betegségnek ebben a szakaszában a gyomor és az emésztőrendszer kímélete érdekében koplalhat a gyermek (első, akut szakasz). A koplalás azonban lehetőleg ne tartson egy napnál tovább, ha a gyermek továbbra is hány, mindenképpen konzultáljunk a gyermekorvossal. A koplalás természetesen a szilárd táplálékokra vonatkozik csak, a kiszáradás elkerülése érdekében a folyadék és egyes ásványi sók pótlása kiemelten fontos. A csecsemők és kisgyermekek relatív folyadékigénye nagyobb, mint a felnőtteké, de a nagyobb, iskoláskorú, kamasz gyerekek is kiszáradhatnak, legyünk erre fokozott figyelemmel. (Erre a célra kifejlesztett speciális élelmiszer az ORS – Oral Rehydrating Solution –, amelynek fogyasztásáról konzultáljunk a gyermekorvossal vagy a gyógyszerésszel.)

Ha a gyermek hány, apró kortyokban, esetleg kiskanállal nagyon gyakran kínáljuk vízzel, szénsavmentes ásványvízzel. Folyadékként adható még üres, világos tea (épp csak a filtert belógatva a csészébe vagy a friss teafüvön egyszer átfolyatva a forró vizet), szűrt almalé (reszelt alma leve), zöldségfőzet, burgonya leszűrt főzőleve (a főzőlevekben benne van a zöldségek, a burgonya ásványi anyag tartalmának egy része, amely az ásványisópótlást segíti).

A gyermek állapotának, étvágyának javulása, a tünetek enyhülése esetén próbálkozhatunk az étrend bővítésével. A koplalást követően, a diéta második szakaszában szénhidrát tartalmú élelmiszerek, ételek bevezetésére kerül sor. Az emésztőrendszer kímélése továbbra is cél, a gyermek naponta sokszor (akár 7–8x), keveset étkezzen, akár egy-egy falatonként is kínálhatjuk az étellel. Ebben a szakaszban adhatunk a gyermeknek reszelt almát, almapürét, esetleg kevés cukorral, rizs-, zab-, nyáklevest, vizes burgonyapürét (saját főzőlevével pürésítve, így a főzés során kioldódott ásványi anyagokat visszanyerjük), főtt burgonyát, főtt sárgarépát, pirított fehér kenyeret, zsemlét, főtt rizst, háztartási kekszet, ropit. Cukrot, illetve sót mértékkel használjunk.

A diéta harmadik szakaszában bővítjük az étrendet a fehérje tartalmú nyersanyagokkal. Továbbra is kerülendőek az emésztőrendszert megterhelő nyersanyagok és ételek – mint például a füstölt, fűszeres felvágottak, sajtok. Adhatóak a sovány húsfélék (például csirke-, pulykamell) főzve (például levesben, a zöldségekkel együtt), kevés olajon párolva, sütve. Kínálhatjuk a gyermeket zsírszegény savanyított tejtermékekkel (például joghurt, kefír), illetve zsenge zöldségekből készült, főtt, habart főzelékekkel (például tökfőzelék, cukkini, zsenge zöldbab, stb.) Továbbra is fontos a gyakori étkezés (napi 6–7x), kis mennyiségű étellel.

Utolsóként vezetjük vissza az étrendbe a zsírt, ekkor is fokozatosan. A szokásosnál kisebb mennyiségben használjunk étolajat az ételkészítéshez, margarint, vajat a kenyérkenéshez. Ebben a stádiumban a gyermek étvágya már visszatérőben, panaszai enyhültek, ilyenkor vagyunk hajlamosak visszatérni a mindennapi étrendhez – amely visszaesést okozhat a gyermeknél. A gyakori, kis étkezéseket tartsuk továbbra is fenn, a füstölt, fűszeres, zsíros élelmiszerek, a bő zsírban sült ételek kerülendőek. A tünetek javulásával, a fokozatosságot szem előtt tartva térhet vissza a gyermek a mindennapi otthoni, intézményi étrendhez.

Fontos, hogy legyünk türelmesek – mi is és a gyermek is! :)