ZöldKampány

Fb-n keresztül jutott el hozzám a hír, hogy KicsiVú nevű gasztroblogger hölgy ZöldKampányt hirdet, aminek lényege, hogy fogyasszunk minél több zöldséget, minél változatosabban. Ez ugye ismerősen hangzik, teljes mértékben egybevág újévi terveimmel, így nagyon megörültem a hírnek. (Le is támadtam KicsiVút.:)


Jó dietetikusként írhatnék arról, hogy miért kell soksoksok zöldséget és gyümölcsöt ennünk (fogok is még sokat írni erről :), most inkább leírom, hogy én miért eszem sok zöldséget.


Először is, mert mázlim van - mindig is szerettem a zöldségeket. Gyerekként is. Frissen paradicsom forever, retek, paprika simán, főzeléket gyak. bármikor, bárhol. Szóval az alap adott volt, nem volt mit erőltetni.
Aztán ahogy elkezdtem jobban belemerülni az ételkészítés örömeibe, mint önálló háztartást vezető nő, majd mint anya, majd mint dietetikus (és egyébként élelmezésvezető (tényleg, erről még nem is írtam, majd kell :)) -tanonc, kerestem az újat. Alapanyagban, ízben és technológiában. És tanultam mellé persze a sok okosságot.
Harmadik fő impulzus volt, hogy kertes házba költöztünk. Na nem mintha túl sikeres zöldségtermesztési projekteken lennénk túl, akadt 1-2 lelkes növény, ami árnyas-hűs kertünkben megtermett, de még több, ami nem. :) Ez nem jelenti azt persze, hogy feladom. :) Gyümölcsben viszont nagyon jók vagyunk, ez meg persze főleg nem rajtunk múlik. Hanem - és ez a lényeg - a természeten. A természeten, ami adja nekünk ezeket a csodálatos terméseket, leveleket, gyökereket, gumókat. Kimegyek, leszedem, megeszem. Színes, roppanós, friss, nyersen, elkészítve, lefagyasztom télire. Lekvárazom, chutneyzom, reszelem, darabolom, főzöm gőzben, párolom, megsütöm. Fehér-piros-lila-sárga-zöld-édes-keserű-csípős. Jó esetben mindezt egy szem kis magocskából - engem simán lenyűgöz. Ránézek és meg akarom enni. :)


De elég az ömlengésből, egyetek sok zöldséget idén (is). :)


ZöldKampányra fel!


(Kép forrása: Kicsi Vú)

Syncumart szedő betegek étrendje

Tegnapi hír nem hír, de mégis. :)
Tegnap, a Nutrilab.hu megkeresésére egy újabb vendégírásom került ki a világba: étrendi ajánlások Syncumart szedő betegeknek.
Kis lélegzetű írások ezek, mégis nagyon tanulságosak számomra szakmailag. Pótolhatatlanok.
Ebben az esetben például nagyon érdekes volt, hogy az érdeklődő beteg azt az utasítást kapta kezelőorvosától, hogy semmiféle zöldséget-gyümölcsöt nem ehet (dióhéjban: Syncumar - trombózis hajlam esetén adott gyógyszer - K-vitamin felszívódást befolyásolja - a túl sok bevitt K-vitamin befolyásolja a Syncumar hatását - K vitamin zöldségekben, gyümölcsökben van főleg). Ráadásul ez a beteg spec. szereti a zöldséget és gyümölcsöt és nagyon szenved, plusz felugrott rá 20 kg az étrend miatt (is). Eszem ágában sincs senkinek a kezelőorvosával szembemenni, főleg így ismeretlenül és diplomátlanul, de szívesen dolgozom (-nék) együtt háziorvosokkal. Mert ha utánaolvas az ember, akárcsak laikusként, rögtön akad 1-1 cikk, amelyek azért felsorolnak 1-2 zöldéget, gyümölcsöt, amit lelkiismeretfurdalás nélkül fogyaszthat a beteg, némelyeket pedig odafigyelve. Ha az orvos ismeri a beteg étrendjét, máris lehet kompromisszumot találni, hogy a betegnek ne kelljen a szükségesnél többet szenvednie.
A másik tanulsága ennek a cikknek, hogy milyen kevés forrás van (legalábbis magyarul) az élelmiszerek K-vitamin tartalmáról. Alapművünk, a Tápanyagtáblázat semmi infot nem tartalmaz a témában - ezt naaagy megdöbbenéssel vettem tudomásul. Nekiálltam a netet vadászni, kedves kolléganő ajánlásán keresztül jutottam el az United States Department of Agriculture (kvázi mezőgazd. min.) adatbázisához, ahol élelmiszerenként böngészhettem a K-vitamin tartalmakat (az adatbázis egyébként szerintem fantasztikus!). Így kicsit legalább meg voltam mentve, bár sajnos ezek az adatok gyakran nem voltak összhangban a magyar fellelhető adatokkal.
Mindenesetre megszületett a cikk, remélem olvasói hasznára lesz.:)

Iskolabál

Szombaton bál volt az iskolában. Kicsit kattogtam rajta, majd beláttam, hogy ez egy kiváló lehetőség a Tanoda helyi megerősítésére, úgyhogy felajánlottam egy kis delikát csomagot és egy dietetikai tanácsadás kupont a tombola nyeremények sorába. :)

A csomag tartalma lett végül (fontos volt, hogy azért ne kelljen sokat dolgozni rajta, mivel időben nem állok jól, fontos volt, hogy sk legyen mindegyik és fontos volt, hogy ne legyen romlandó, mivel két nappal előbb bevittem az iskolába):

- Ropogós zabpehely

- Narancslekvár

- Lilahagymalekvár

- Eper-bodza lekvár (még a nyáron készítettem)

- Zabpelyhes keksz (Manókonyhából)

- Csokis keksz (kicsit átdolgozva). 

Remélem ízleni fog a nyertesnek és izgatottan várom a kupon nyertesének jelentkezését. :)

Édes(-csípős) cékla

Az elmúlt 1-2 hét egyértelmű favoritja ez a recept, amit Chili és Vaníliánál találtam egy ajánlás alapján. Az étel tökéletesen illeszkedik zöldség-fokozási terveimbe. Eddig kétszer készítettem el, sajnos egyszer sem csípősen. Az első alkalommal elfelejtettem beletenni a chilit (ami nem volt baj, mivel a 2,5 évesem gyakorlatilag megette előlem), második alkalommal már szándékosan hagytam ki (ekkor is megette több mint a felét :). De tervezem egyszer rendesen is elkészíteni. Sajnos a zellerszár is kimaradt mindkétszer, elsőre nem volt itthon és nem volt türelmem várni másnapig, másodjára meg csak olyan csoffadt volt a zöldségesnél, hogy azt inkább nem vettem meg. De legközelebb ezt is beszerzem. Tettem az ételbe viszont sárgarépát, amit a céklával együtt sütöttem meg, ez szerintem jó ötletnek bizonyult. Másodjára a cukor mennyiségét minimálisra csökkentettem, ki is akartam hagyni, de aztán gondoltam, hogy egy kis karamellizálódás nem fog ártani az összhatásnak.

Mindenesetre így is úgy is nagyon finom volt, mindkétszer melegen fogyasztottuk, kvázi köretként hús mellé, bár állítólag hidegen is finom.

Hozzávalók (1 személyre):

100 g cékla

50 g sárgarépa

30 g vöröshagyma

10 ml étolaj

10 g cukor

10 g mazsola

5 g (1 ek) kapribogyó

2 ek balzsamecet

só, őrölt bors

A céklát és a sárgarépát megmostam, majd kevés olajjal és sóval (külön-külön) alufóliába csomagoltam és 200 fokon, 40 percig sütöttem. Ha elkészült, kivettem, óvatosan kibontottam a csomagokat (fantasztikus illata van a sült céklának! :) és még óvatosabban meghámoztam és apró kockákra vágtam a forró zöldségeket. Egy serpenyőben a vékony félkarikákra vágott hagymát olajon megfonnyasztottam, hozzáadtam a mazsolát, a zöldségeket és a kapribogyót, sóztam, borsoztam. Két evőkanálnyi balzsamecettel ízesítettem és nagylángon rövid idő alatt készre sütöttem. Egyébként sosem gondoltam volna, hogy a sült céklának ilyen karakteres, egyedi íze van.

Tápanyagtartalom (1 adag):
energia: 225 kcal
fehérje: 3 g
zsír: 11 g
szénhidrát: 29 g 

Vegyesfelvágott

Elnézést a kisebb eltűnésért, az államvizsga közeledtével egyre csökken a szabadidőm. :) De utána milyen jó sok lesz! :)

Kicsit furi  kettős életet élni, itt is blogolni és a facebookon is írogatni. Persze más-más műfaj, szerintem értem is a lényeget. Vannak azonban olyan gyors infok, amiket ott osztok meg, de úgy érzem itt is helyük lenne a hosszabb fennmaradás érdekében. Ezekből kisebb válogatás akkor:

1. Mai cikk a nostenyek.com-on, egy amerikai, a gyermekkori elhízással kapcsolatos figyelemfelhívó kampányról. Pontos adatokat most nem tudok, az biztos, hogy jobban állunk gyermekkori elhízás terén az amerikaiaknál, de az is biztos, hogy nálunk (csakúgy, mint a fejlett országokban általában) is nő az elhízott gyerekek száma.

Az én fejemben ezzel kapcsolatban a legfontosabb gondolat, hogy nem a gyereket piszkáljuk azért, hogy kövér. A szülőt sem szerencsés piszkálni, de a felelősséget tisztán kell látnia. Nem a gyerek tehet róla. Át kell adni a szülőknek minden tudást, amivel kiegyensúlyozottan táplálhatja gyermekét, elsődleges prevencióként, hogy elkerülje az elhízást és másodlagosként, hogy a már túlsúlyos gyermek súlyát normalizálhassuk. Ehhez pedig szaktudás, szakértelem, szakember kell.

2. Kedvenc vesszőparipám: Actimel és társai, a noitestkultura.com-on. Nem nagyon fűznék hozzá semmit a magam részéről, csak azt, hogy igen. :) Egyszer tutira fogok egy hosszabb posztot írni erről. :)

3. Zöldségek tápanyag-, vitamin tartalma. Körbement egy táblázat (többféle verzióban) a facebookon, nem másolom ide, Fűszeres Eszter is posztolt a témában. Abszolút el tudom képzelni, hogy az erőltetett termelés egyes tápanyag tartalmak rovására megy, de azért semmiképp nem vonnám le azt a következtetést, hogy akkor ne együnk zöldséget és gyümölcsöt, „mert minek?" alapon. Együnk. Sokat. Alapból azt mondanám, hogy ha tudunk, keressünk helyi termelőt, fogyasszunk inkább szezonális termékeket. Ugyanakkor a helyi termelőnél vásárolt árunál is csak vélelmezzük, hogy magasabb a tápanyagtartalma, biztosan nem tudhatjuk. A másik észrevételem, hogy a burgonyát és a sárgarépát eddig sem magas kalcium tartalmuk miatt fogyasztottuk, emiatt pont nem aggódnék. A válogatás és az értékelés szelektív (persze most én is csipegetek, de csak a szemléltetés kedvéért). :)

4. Ez pedig inkább egy kis színes: Rozsály, az önnfenntartó falu. Nekem izgalmas elképzelni, egyszerűen úgy érzem, ezeknek a megoldásoknak működniük kell. Adunk-kapunk, megóvunk, maradékot hasznosítunk, visszaforgatunk.

Online megjelenés

Na, ez ma egy ilyen nap. :) De legalább láthatjátok, hogy nem pazarlom az időmet. Majd mutogatom az államvizsgabizottságnak is, hogy miért nem értem rá megfelelően készülni. :) 

Szóval NoSalty.hu, epebetegek diétája. Sosem vonzódtam különösen az epebetegségekhez szakmailag (magánemberként sem :), mégis érdekes, hogy milyen nagy igény van a hozzájuk kapcsolódó étrendi javaslatokra. És persze könyvet lehetne írni róla, nekem 2300 karakter jutott. :)

Offline megjelenés

Igazán nagy nap ez a mai az én kis dietetikus életemben. :) A februári Anyák Lapja magazinban jelenek meg először szakértőként, folsav témában (kép is innen). 

A kedves újságírónak ezúton is köszönöm a lehetőséget. :)

(Mentségünkre legyen mondva, hogy későbbre terveztük ezt a cikket, amikor már tényleg diplomás dietetikus leszek, de hát így jártunk. :))

(És mégegy zárójeles, szóval ez az egész nem működne, nyilván, ha nem lenne internet, ha nem lennének blogok, amiken ide-oda lépkedve eljutnának emberek ide-oda, pl. hozzám. Köszönöm internet. :))