Start

A helyzet kifejezetten fokozódik. Nem vertem anno nagydobra, de márciusban jelentkeztem egy dietetikusi pozícióra a Rózsakert Medical Centerbe. Értem, nem értem - engem választottak. :) El sem akartam hinni, igazából egészen 2 héttel ezelőttig, amikoris kezembe foghattam a friss, meleg ÁNTSZ engedélyt, amely nélkül nem végezhetek egészségügyi szolgáltatói tevékenységet.

Mi tartott ebben fél évig?
A szabályozás bugyrai, mi más.
Van a rendszerben egy általam 22-es csapdájaként értékelt helyzet - friss diplomásként nem végezhetek vállalkozóként dietetikai, egészségügyi tevékenységet, hanem szükséges ehhez 3 év igazolt szakmai gyakorlat. De vajon hol szerezze meg az ember ezt a gyakorlatot, ha nem dolgozhat? Persze dolgozhat kórházban, egyéb eü. intézményben, de azért természetesen nem az a jellemző, hogy csak úgy ürülnének meg a dietetikusi pozíciók, másrészt meg nem könnyű azt a döntést meghozni, hogy beállok a hazai, állami eü. rendszerbe, 40 évesen, kezdőként.
Visszatérve márciusra - volt az az izgalmas telefonhívás, ahol megtudtam, hogy én vagyok a szerencsés kiválasztott. Őszintén szólva ez egy egészen fantasztikus lehetőség, lehet, hogy kívülállóként ez nem annyira érzékelhető, de higgyétek el nekem. :)
Innentől egy (nagy) feladat volt - megoldani ezt teljesen legálisan. Rengeteget egyeztettem az illetékes ÁNTSZ ügyintéző hölggyel, aki nem volt túl készséges, ellenben teljesen korrekt volt. Mindenféle konstrukciókkal felhívtam őt, míg végre kialakult a végső megoldás - keresnem kellett egy olyan kolléganőt, aki elvállalja a szakmai felügyeletemet, aki rendelkezik a szükséges min. 3 éves gyakorlattal, ezt igazolni is tudja, aki hajlandó arra, hogy részmunkaidős állásban bejöjjön a mi cégünkbe és egyébként legyen meg egymás felé a bizalmunk. Nem könnyű feladat. Különös tekintettel arra, hogy bár elég sok dietetikust ismerek már, hiszen összesen azt hiszem 4 évfolyamot fogyasztottam el tanulmányaim során - közülük még csak páraknak volt meg a szükséges 3 éve. Sokat küzdöttem, sok szívességet kértem teljesen ismeretlen emberektől, néha igen megalázó helyzetekben találtam magam, míg végül sikerült találnom egy kolléganőt, aki megtette nekem ezt a hatalmas szívességet. Újabb hetek, hónapok teltek el, mire a cégbírósági, ügyvédi, könyvelői, adóhivatali papírmunkák lezajlottak (nyáron, naná, mikor máskor) majd minden összeállt. A klinika beadta a kérelmet, mi pedig megkaptuk.
A helyzetet legjobban jellemző esemény az alábbi volt. Az elmúlt fél év alatt új illetékes ügyintéző vette át az ügyintézést, a kérelem már hozzá került beadásra. Én nem voltam jelen a beadáskor, de mit gondoltok, mi volt az új ügyintéző első kérdése a klinika felé?: Miért van szükség szakmai felügyelőre, hiszen okleveles dietetikus vagyok, megvan a szükséges képzettségem.
Nem, nem tudtam erre már mit mondani. Nem is akarok. De lehet, hogy egyszer összeszedem magam és megkérem, hogy ezt adja írásba is. :)

Ezt azonban már a múltnak tekintem, a jelen még izgalmasabb. Egyelőre heti egyszeri rendelés egy olyan komplex klinikán, ahol számtalan szakrendelés megtalálható, ezek közül számtalanhoz kapcsolódhat dietoterápia. Elképesztő hab a tortán, hogy milyen érzés nekem orvosok között lenni, orvosokkal beszélgetni, egy hatalmas és kicsit ijesztő új világ, tele olyan kihívásokkal, amelyeknek alig várom, hogy megfelelhessek. A héten volt egy találkozó, ahol bemutattak, mint új kollégát, utána jöttek hozzám az orvosok beszélgetni, egyeztetni és nem is tudom - valóra vált álom. Persze két lábbal a földön állok, nem álmodozom, csinálom, az első páciensen már "túl is vagyok".

A konkrétumoktól (azért persze nem teljesen) függetlenül izgalmas még egy új közegben lenni, ahol fehér lappal indulok (ennek minden előnyével és hátrányával), ahol feladat, hogy megismerjenek, aztán remélhetőleg elismerjenek, ahol a rutinos, tapasztalt, adott esetben nagynevű kollégákkal kell elfogadtatnom magam, megmutatni a dietoterápia helyét, jelentőségét a kezelésben, mindezt egy csapatban dolgozva, a csapat egyenrangú tagjaként.

Na, nem tudom, hogy átjön-e, hogy mennyire izgatott vagyok. :))