Tejfehérje/tejcukor

Tejfehérje/tejcukor, allergia és érzékenység - gyermekkorban.

Olvassátok kolléganőm, Szálka Brigitta dietetikus írását a témában.

TEJFEHÉRJE- (VAGY TEHÉNTEJ-) ALLERGIA, TEJCUKOR-ÉRZÉKENYSÉG (LAKTÓZINTOLERANCIA) CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKKORBAN

Szándékosan írok egy cím alatt e két betegségről, mégpedig azért, mert a köztudatban nem váltak ketté. Azonban egyetlen dolog biztosan igaz mindkét betegségre: csecsemő- és gyermekkorban, ha nem kezdik el idejében kezelni, mindkettő hiányállapothoz vezet, illetve fejlődésben, növekedésben való visszamaradást okozhat.

Még mielőtt belefognék, szeretném leszögezni, hogy a cikk olvasatán, vagy a tünetek ismeretében önszántából senki se kezdjen el diétázni, gyermekét diétáztatni. Ahogy az alább látszani fog, mind a (tehén)tejfehérje-allergia, mind a tejcukor-érzékenység komoly éterendi változtatásokat igényel, így a diétás kezelés megkezdését az orvosi diagnózis felállítása előzze meg! Indokolt ez azért is, mert az érintetteknek mellőzniük kell nagyon sok, táplálkozás-élettanilag értékes nyersanyagot, így a szakszerűtlenül összeállított étrend hiányállapothoz vezethet.

A tehéntej-allergia

A tehéntej-allergia a gyermekkori táplálékallergiák közül a leggyakoribb. Kialakulásában több tényező is szerepet jásztik, ilyen:

• az anyatej túl korai elhagyása;
• „a családi örökség”, ezt nevezik szaknyelven atópiás alkatnak;
• a környezeti tényezők és
• nem utolsó sorban azok, az élelmiszeripar által feldolgozott nyersanyagok, élelmiszerek rendszeres fogyasztása, amelyek rejtett formában tartalmazzák a tejfehérjét (pl. pékáruk, konzervek, kész zöldségkeverékek, panírozott termékek, felvágottak, édességek, kész fűszerkeverékek, ízesítőszerek stb.).

A tehéntej-allergia lényege, hogy a szervezet idegennek tekinti a tej fehérjéinek valamelyikét és kórosan reagál rá. A betegség tünetei rendkívül széles skálán mozognak, előfordulhatnak kiütések, légzőszervi tünetek, gyakoriak a különböző gyomor-, bélrendszeri panaszok: hascsikarás, hányás, hasmenés. Az idejében fel nem ismert, kezeletlen esetek testi és szellemi fejlődésben való visszamaradáshoz vezethetnek.

Étrendi kezelés

A diétás kezelés az úgynevezett eliminációs diétán alapul, ami azt jelenti, hogy a tehéntejet és származékait teljesen ki kell zárni az étrendből. Így nem fogyasztható: tehéntej, tejpor, tejsavó(por), joghurt, kefir, túró, tejföl, sajt, tejszín, vaj, tej alapú margarin. Még nehezebbé teszi az étrend követését, hogy tiltottak a fenti nyersanyagokat (akár rejtett formában) tartalmazó élelmiszeripari termékek és készételek is. Az ún. keresztallergia elkerülése végett mellőzni kell a borjú- és marhahús, és a kecske-, juhtejfogyasztást is. A keresztreakció azt jelenti, hogy az emberi szervezet az allergénhez hasonló tejfehérjéket is idegennek tartja, és ugyanúgy allergiás módon reagál rá.

Ha még anyatejes csecsemőnél fordul elő tejallergia, a cél az, hogy a táplálás során lehetőleg minél több anyatejet kapjon, hiszen az anyatej védőanyagai átjutnak a babába. A szoptató anyának ki kell zárnia étrendjéből a tehéntejet és származékait, mivel a tehéntej allergénjei kiválasztódnak az anyatejbe. Az édesanyánál ügyelni kell arra, hogy a tejtermékek kizárása után, pótolni tudja – a szoptatás következtében amúgy is megnövekedett – kalciumszükségletét. Ezt orvosával és dietetikusával egyeztetve természetes úton magas kalciumtartalmú élelmiszerekkel és kalciummal dúsított élelmiszerekkel tudja elérni, illetve amennyiben szükséges, étrend-kiegészítőkkel.

Ha az anyatejes táplálás nem lehetséges, nagymértékben (extenzíven) hidrolizált anyatejpótló tápszerrel kell helyettesíteni.

A legújabb ajánlások szerint a hozzátáplálás elkezdésével allergiás gyermekek esetén sem szabad várni. Legkorábban négy hónapos korban lehet elkezdeni (tápszeres babáknál), legkésőbb pedig fél éves korban el kell kezdeni (anyatejes babáknál), méghozzá ugyanúgy, mint az egészséges gyermekeknél: a zöldség- és gyümölcslevek, majd pépek bevezetésével. Ugyanekkor kezdődik a gabonafélékkel való ismerkedés is, ideértve a gluténtartalmú gabonaféléket (búza, árpa, rozs, zab).

Gyermekkorban – csakúgy, mint felnőttkorban – a tejet kalciummal dúsított zabitallal vagy rizsitallal pótolhatjuk, a tejfölt, tejszínt pedig zabkrémmel vagy rizskrémmel helyettesíthetjük. Mind a rizsital, mind a rizskrém édeskés ízű, ezért inkább édeskés ízű ételekhez adjuk (pl: müzli rizsitallal, sütőtökkrém leves).

Végezetül egy jó hír a gyermekkorban jelentkező tejfehérje-allergiával kapcsolatban: a megfelelően betartott diétával ezt az allergiát a gyermekek egy része „elnövi”.

Tejcukor-érzékenység

A betegség lényege, hogy a tejcukrot (laktózt) bontó enzim, a laktáz teljesen hiányzik, vagy kisebb mértékben termelődik. Ritkábban fordul elő veleszületetten, ilyenkor teljes enzimhiányról van szó, a csecsemő még az anyatejet sem képes megemészteni. Gyakoribb, hogy valaki betegség (fertőzés, cöliákia) következményeként lesz tejcukor-érzékeny, előfordulhat, hogy csak átmeneti jelleggel.

A tejcukor-érzékenység tünetei úgyszintén változatosak: lehetnek a bőrtünetek, legjellemzőbb a puffadás és a hasmenés.

Étrendi kezelése

Diétás kezelését tekintve jóval egyszerűbb, mint a tejfehérje allergia. Ebben az étrendben is mellőzendők a tej, és tejtermékek, de a laktózmentes tej és tejtermékek biztonsággal fogyaszthatók. Lényeges, hogy a laktózmentes tej és tejtermékek rendszeres és megfelelő mennyiségű fogyasztása által biztosítható a fejlődő szervezet számára adekvát kalciummennyiség. A növényi eredetű (rizsital, zabital, kókuszital, mandulatej) fogyasztása nem elsődleges a laktózintolerancia étrendjében, egyrészt jelentősen drágábbak, mint a laktózmentes tejterméketek, másrészt csak dúsított formájukban tartalmaznak elegendő kalciumot, fehérjetartalmuk biológiai értéke kisebb.

A tejcukor-érzékenyek egy része jól tolerálja a kevesebb laktózt tartalmazó tejtermékeket: joghurtot, kefirt, keményebb sajtokat. A még tolerálható tejcukor mennyiséget nevezik egyéni toleranciaszintnek. Így a laktózérzékenyek egy része, egyéni tapasztalat szerint, kellő odafigyeléssel ezekből a nyersanyagokból is válogathat.

Információ

Mindkét diéta betartásának kulcsa, hogy az érintettekhez eljussanak azok az információk, melyek alapján el tudják dönteni, hogy mely élelmiszerek fogyasztása veszélytelen. Hiteles információt szolgáltat a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank (http://www.taplalekallergia.hu/) honlapja és évente frissülő kiadványai, a vonatkozó civil szervezetek pl: Laktóz Érzékenyek Társasága http://laktozerzekeny.org/. Érdemes az élelmiszeripari cégek honlapjait is figyelemmel kísérni, ma már egyre gyakrabban feltüntetik az allergén információkat úgynevezett allergén listák formájában.

Összeállította: Szálka Brigitta, dietetikus