Elnézést a kisebb eltűnésért, az államvizsga közeledtével egyre csökken a szabadidőm. :) De utána milyen jó sok lesz! :)
Kicsit furi kettős életet élni, itt is blogolni és a facebookon is írogatni. Persze más-más műfaj, szerintem értem is a lényeget. Vannak azonban olyan gyors infok, amiket ott osztok meg, de úgy érzem itt is helyük lenne a hosszabb fennmaradás érdekében. Ezekből kisebb válogatás akkor:
1. Mai cikk a nostenyek.com-on, egy amerikai, a gyermekkori elhízással kapcsolatos figyelemfelhívó kampányról. Pontos adatokat most nem tudok, az biztos, hogy jobban állunk gyermekkori elhízás terén az amerikaiaknál, de az is biztos, hogy nálunk (csakúgy, mint a fejlett országokban általában) is nő az elhízott gyerekek száma.
Az én fejemben ezzel kapcsolatban a legfontosabb gondolat, hogy nem a gyereket piszkáljuk azért, hogy kövér. A szülőt sem szerencsés piszkálni, de a felelősséget tisztán kell látnia. Nem a gyerek tehet róla. Át kell adni a szülőknek minden tudást, amivel kiegyensúlyozottan táplálhatja gyermekét, elsődleges prevencióként, hogy elkerülje az elhízást és másodlagosként, hogy a már túlsúlyos gyermek súlyát normalizálhassuk. Ehhez pedig szaktudás, szakértelem, szakember kell.
2. Kedvenc vesszőparipám: Actimel és társai, a noitestkultura.com-on. Nem nagyon fűznék hozzá semmit a magam részéről, csak azt, hogy igen. :) Egyszer tutira fogok egy hosszabb posztot írni erről. :)
3. Zöldségek tápanyag-, vitamin tartalma. Körbement egy táblázat (többféle verzióban) a facebookon, nem másolom ide, Fűszeres Eszter is posztolt a témában. Abszolút el tudom képzelni, hogy az erőltetett termelés egyes tápanyag tartalmak rovására megy, de azért semmiképp nem vonnám le azt a következtetést, hogy akkor ne együnk zöldséget és gyümölcsöt, „mert minek?" alapon. Együnk. Sokat. Alapból azt mondanám, hogy ha tudunk, keressünk helyi termelőt, fogyasszunk inkább szezonális termékeket. Ugyanakkor a helyi termelőnél vásárolt árunál is csak vélelmezzük, hogy magasabb a tápanyagtartalma, biztosan nem tudhatjuk. A másik észrevételem, hogy a burgonyát és a sárgarépát eddig sem magas kalcium tartalmuk miatt fogyasztottuk, emiatt pont nem aggódnék. A válogatás és az értékelés szelektív (persze most én is csipegetek, de csak a szemléltetés kedvéért). :)
4. Ez pedig inkább egy kis színes: Rozsály, az önnfenntartó falu. Nekem izgalmas elképzelni, egyszerűen úgy érzem, ezeknek a megoldásoknak működniük kell. Adunk-kapunk, megóvunk, maradékot hasznosítunk, visszaforgatunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése