Mit is kell tudnunk a csokiról, (szigorúan) dietetikai szempontból? Sajnos van neki egy pár nem annyira kedvező tulajdonsága, de ezzel szerintem nem árulok el nagy titkot. Energiatartalma magas, nagyjából függetlenül attól, hogy ét- vagy tej-, hogy töltött vagy sem, hogy 50 vagy 80%-os. 100 g csokoládé energiatartalma 500–560 kcal körül mozog.
Tegye fel a kezét, aki nem tol be egy tábla csokit egy ültő helyében! Én nem teszem fel. Na jó, mondjuk lehet, hogy egy egész táblával nem, de egy fél-2/3 táblával simán lecsúszna. Legyen akkor mondjuk az 300 kcal – több, mint amennyi nekem mondjuk energiából vacsira járna. Cserébe viszont glikémiás indexe magas, azaz hiába is tolom be ezt a 400 kcal-t, jóllakni nem fogok tőle.
Kinyitottam itthon a csokisdobozt, ők voltak most benne* (tápanyag adatok g/100g*)
- Milka Happy Cows - nagyfiam kapta szülinapra osztálytárstól
- Fehér csokoládé (Spar) – ezzel ki lehet engem kergetni a világból, szülinapi tortamáz maradék
- Boci étcsokoládé, feketeribizli-darabokkal – szintén nagyfiam kapta
- Szerecsen étcsoki (bevonónak)
* gasztrosznoboknak – szokott itthon lenni prémium csoki is, de az ritkán éri meg a másnapot, úh. nem lelhető fel a csokis dobozban. :))
** Mivel másként vannak darabolva az egyes táblás csokik vagy a csokoládé szeletek, frissítsük fel matematikai alapjainkat és a csomagoláson olvasható energia- és tápanyagtartalmat vetítsük le az általunk fogyasztandó mennyiségre (pl. kis kocka, 3 kis kocka, egy csík, egy szelet stb.).
Nézzünk meg azért magas kakaótartalmú csokit is, pl. a Cote d’Or 86%-osát. Látszik, hogy a magas kakaótartalmú csokiknak vélhetően a magas kakaóvajtartalmuk miatt magasabb a zsír és így az energiatartalmuk, mint az alacsonyabb kakaótartalmú, népszerűbb változatoknak. Érdekes viszont, hogy szénhidráttartalmuk alacsonyabb, de mondjuk konkrét fogyókúrában ez nálam nem érv. Tehát nem feltétlenül ragasztanám rájuk az „egészségesebb” jelzőt. Személy szerint nekem a 86% kakaótartalmú csoki nyammogásra már nem működik, sütibe nyilván elfér...vagy egy jó kis forró csokiba, nyami. Az is közismert, hogy a csokoládé nem tesz jót a fogaknak, gyakori fogyasztása hozzájárul a fogszuvasodás kialakulásához. Kakaó- és ilyen módon teobromintartalma miatt élénkít, ezt már volt alkalmam a saját fiamon is megtapasztalni. Ezért különösen figyeljünk gyermekeink estében, ne tömjük őket tele csokival – és ebbe bizony beleértem a túrórudi csokibevonatát is. Arra hajlamosaknál székrekedést okozhat, de túlzott mennyiségű fogyasztása érdekes módon hasmenést is (nálunk erre is volt példa pár éve húsvétkor). Sőt, vízhajtó hatása is lehet illetve provokálhatja a reflux tüneteit, gyomorpanaszokat okozhat. Jó tulajdonságai között szokták említeni az étcsokoládé magas antioxidáns tartalmát, amely azonban szerintem nem kompenzálja a fenti előnytelen tulajdonságokat. Ha mindenképpen antioxidánsokra vadászunk, forduljunk a zöldségek és a gyümölcsök felé. Tehát én biztos, hogy nem fogok senkinek sem csokoládé-alapú étrendet összeállítani, de egy percig sem vitatom, hogy finom és hogy nem lehet nélküle élni. :) Az étrendbe beilleszthető a fenti tulajdonságok figyelembevételével, nem mindennapi fogyasztásra és nem alkalmanként egy táblával. :) Csokoládé infók a dietetikusok szakmai lapjában: |
Én felteszem a kezem, azaz nem tudok megenni egy tábla csokit egyben. Félben sem. A max az olyan 4 kocka lehet, de ahhoz nagyon finomnak kell lennie. :-) Csodabogár vagyok, tudom :-)
VálaszTörlésHát nem is tudom, lehet, hogy megszakítok veled minden diplomáciai kapcsolatot. :) Vagy ufó vagy?:)
Törlés