.

Nem olyan régen szereztem tudomást arról, hogy Gilingerné Dr. Pankotai Mária, volt kémia, élelmiszerkémia és biokémia tanárnőm hosszan tartó betegség után elhunyt. A múlt hetemre rányomta a bélyegét ez a hír. Semmit nem tudtam a betegségéről. Nagyon szomorú lettem. Azok közé a tanáraim, professzoraim közé tartozott, akiket tiszteltem. Nem közvetlenkedett a hallgatókkal, a korrekt távolságtartás jellemezte. Elképesztő tudás áradt a mondataiból, ha nem is sikerült rajongásig megszeretnem a kémiát, mégis nagy szerepe volt abban, hogy egy pillanatra megéreztem ennek a tudománynak a szépségét, fantasztikusságát. Számonkérésben is mindig korrekt volt, mindig mindent megtett, hogy a hallgatók (a lustábbak is) a lehető legtöbb lehetőséggel élhessenek a vizsgákon.

Tőle tanultam meg pl. hogy a narancsos, piros színű paprika C-vtiamin tartalma magasabb, mint a sápadt fehéré, sárgáé. Valamiért ez maradt meg bennem a sok átadott információból a legjobban. Meg a bodzabogyó C-vitamin tartalma. A kémia labor falát beborító konferencia poszterek a különböző zöldségek, gyümölcsök vitamin és antioxidáns tartalmáról. Imádtam őket óra előtt, után (közben :) olvasni, tanulmányozni.

Nyugodjék békében Tanárnő!

Aki gondolja, elolvashatja az alábbi cikket. A 13. oldalon kezdődik.
Gilingerné Pankotai Mária, Orbán Csaba: A C-vitamin-tartalom és a peroxidáz enzim aktivitásának változása különböző típusú és érettségi stádiumú paprikákban a tárolás során. Új Diéta, 2011/6.