Testtömeg-index avagy BMI

BMI verziók :)

Dietetikus (hallgató) által szerkesztett oldal nem létezhet BMI nélkül. :)

Ám legyen. :)

Kalkulátor a Házipatikán, hozzá állandó link itt a címlapon jobbra lent.

A testtömegindex kiszámításának módját bizonyára sokan ismerik, az interneten megszámlálhatatlan helyen olvashatunk utána. Mivel nem gondolom, hogy szebben-jobban tudnám megfogalmazni, amit előttem már oly sokan leírtak, ezért a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) facebook oldalán a minap megjelentetett ismertetést idézem:

„A testtömeg index vagy más néven Body Mass Index (BMI) egy gyakran használt mutató, amely eligazít a soványság, az optimális testtömeg, a túlsúly és az elhízás kategóriai között.

A BMI kiszámítása: a testtömeg kilogrammban és a testmagasság méterben mért négyzetének hányadosa. 

BMI=testtömeg [kg]/testmagasság [m²]

Értékelése felnőttek esetében a WHO osztályozása alapján:
16 alatt súlyos soványság
16,00–16,9 mérsékelt soványság
17,00–18,49 enyhe soványság
18,5–24,9 normál testtömeg
25–29,9 túlsúlyos
30,0–34,9 I. fokú elhízás
35,0–39,9 II. fokú elhízás
40,0 felett III. fokú elhízás"

A fenti képletbe behelyettesítve adatainkat, megkapjuk saját testtömegindexünket, gyorsan kikeressük, hogy melyik tartományba esik az érték, majd 

a) kétségbeesünk, hogy ilyen magas vagy ilyen alacsony, esetleg 

b) nyugodtan hátradőlünk, hogy az egészséges értékeken belül vagyunk, úgyhogy nincs semmi aggódni-/tennivalónk.

Azonban ez sajnos nincs feltétlenül így.

Vegyünk egy triviális példát: adott egy 25 éves, birkózó férfi, aki 170 cm és mindehhez 90 kg. Az ő BMI-je 31, ami a fenti kategóriák szerint elsőfokú elhízást jelent. Holott a fickó éppenhogy csupa izom. Azaz a sportolók kiestek.

Csakúgy, mint a gyermekek, akiknél az eltérő testarányok miatt ez a mutatószám nem alkalmazható.

A képletből kiolvasható, hogy testtömegindexünk a testsúlyunk és a testmagasságunk függvénye. Az online kalkulátoroknál ugyanakkor meg kell adnunk az életkorunkat is – ugyanis a normál tartomány értékei az életkor előrehaladtával felfelé csúsznak. Végre egy jó hír az öregedés kapcsán. :)

Akkor viszont mi is ennek a mutatószámnak a gyakorlati haszna?

Fontos tudni, hogy a BMI csak egyike az ún. antropometriai, azaz a páciens test-arányaira, -méreteire vonatkozó mutatószámoknak. Ebbe a körbe tartoznak még pl. a haskörfogat, a testzsírszázalék, a bőrredőmérések értékei, a derék/csípő-hányados, a Broca-, illetve a módosított Broca-index. Az egyén tápláltsági állapotának lehető legjobb megítéléséhez azonban az antropometriai mutatószámok értékei mellett alkalmazzuk még pl. a laboreredményeket (pl. vér, vizelet), biomarkereket, nem hagyható el a fizikális vizsgálat (haj, bőr, köröm, bőr színe, nyelv színe, lepedékessége, fogak állapota, stb.), az anamnézis felvétel – azaz a beteg életmódjának, egészségi előéletének (pl. műtétek, krónikus betegségek, gyógyszerek, stb.) feltérképezése. A különböző vizsgálati módszerekkel begyűjtött eredményeket együttesen, összefüggésükben kell értelmezni.

A fentiekből látható, hogy önmagában a BMI nem ad elegendő információt az egyén tápláltsági állapotáról, azaz ne essünk kétségbe és ne dőljünk hátra nyugodtan. :) A BMI előnye, hogy egyszerűen kiszámítható, képlete közismert. Ha nem vagyunk élsportolók és gyerekek, akkor kiindulási pontnak megfelelő lehet. Amennyiben eredményünk a normál értékeken kívül esik – tekintsük ezt jelzésnek, járjunk utána, hogy az eltérés életmódfüggő-e, esetleg betegség húzódhat mögötte, preventív célból érdemes vérképet is készíttetni és a háziorvossal elemeztetni. Na és persze nyugodtan forduljunk dietetikushoz, aki segíthet az életmódváltásban, diagnosztizált betegség esetén pedig a betegségnek megfelelő étrend összeállításában. :)

Kép forrása: British Comedy Autographs