Babérlevél Tanoda Nagykovácsi: február 2013

2013. február 20., szerda

Gyümölcsök - Kívánságbörze 4.

FB-s kívánságbörzére érkezett a kérdés: Mikor kell gyümölcsöt enni? "Rendes" étel után, előtte, éhgyomorra? Jó-e reggel azzal kezdeni?

Az talán már az eddigiekből is kiderült itt a blogon, hogy én eléggé gyümölcspárti vagyok. Úgyhogy a rövid válaszom: mindig. :)

Miért fogyasszunk gyümölcsöt:
1) a vitamintartalom miatt (vízben oldódó ill. a száraztermésűeknél a zsírban oldódóak a jellemzőek)
2) az élelmi rost tartalmuk miatt (vízben oldódó és vízben nem oldódó élelmi rost tartalommal is rendelkeznek)
3) könnyen emészthetőségük miatt
4) antioxidáns tartalmuk miatt
5) a változatosság biztosítása érdekében mind alapanyagban, mind elkészítési módban
6) a könnyen elérhetőségük miatt
7) a könnyű kezelésük, felhasználásuk miatt
8) és nem utolsó sorban azért, mert finomak.
+1 - személyes adalékom még, hogy én spec. lenyűgözve állok (városi lányként mondom) a természet ajándékai előtt, ami nyilván így nyálasnak hangzik, de egyébként tényleg így gondolom.

Amit mindenképpen javasolnék: kisétkezésekre mindig legyen gyümölcs. Akár magában, akár turmixként, gyümölcsjoghurtként (amiben tényleg van gyümölcs), gyümölcsléként, akár valami rágható (pl. keksz, puffasztott gabonaszelet, zsemle, kifli) kíséretében, vagy müzlibe keverve. Ebédre mehet gyümölcsleves, gyümölcsmártás, desszertnek friss gyümölcs vagy gyümölcssaláta. Reggelire is mehet kísérőként vagy a mülibe keverve, gyümölcsléként, ki hogy szereti, kívánja, kinek mire van ideje.

Olyan szempontból, hogy az étkezés időpontjhához viszonyítva mikor együnk gyümölcsöt, nincsenek konkrétumok. A magas savtartalmú gyümölcsök fokozhatják az étvágyat, ha épp erre van szükségünk, társaságban, alkoholos aperitif helyett, akkor ezt is lehet. Ha desszertként fogyasztjuk, akkor nyilván az étkezés végén (a magyar szokások szerint legalábbis), kisétkezésre önállóan. A reggelt is kezdhetjük ezzel, de arra készüljünk, hogy a savasabb gyümölcsöknek nem biztos, hogy örül a gyomrunk az éjszakai pihenés után, de ez is alkati kérdés.

Pár szóban a gyümölcsök emésztéséről. Mivel jellemző rájuk a magas víztartalom (kivéve száraztermésűek), könnyen emészthetőek. Jellemző tápanyaguk a szénhidrát, amelynek emésztése már a szájban, a nyálban található enzimeknek köszönhetően megkezdődik és folytatódik a béltraktuson át. A vízben nem oldódó élelmi rostokat nem emésztjük meg, ők ezzel a tulajdonságukkal járulnak hozzá bélrendszerünk egészséges működéséhez. Gyakran találkozom azzal a nézettel, hogy a gyümölcs erjedésnek indul a gyomorban - ezzel nem igazán tudok azonosulni, mivel sem az emésztőrendszer működésének egésze, sem a gyomor működése nem egy statikus folyamat, már ha egy folyamat lehet egyáltalán statikus. Egy normálisan funkcionáló emésztőrendszerben a haladás folyamatos, a szájon át való beviteltől (a mesterséges táplálás irányába most nem mennék el) a székletként való ürítésig, a bevitt étellel "mindig történik valami", nem pihen, nem nyugszik, nem áll és nem is erjed. Emésztődik, ahogy kell.

2013. február 19., kedd

Gyümölcsnap

Szakmai mazochizmusnak hívom azt, amikor pusztán szakmai érdeklődésből próbálok ki olyan trendi étkezési szokásokat, amelyeket egyébként nem tennék. Mostanában szoktam arra gondolni, hogy divatdiétákat is kipróbálok, csak hogy lássam mi történik velem, de ezekről mindig sikerült eddig lebeszélnem magam. Szintén szakmai mazochizmusból elolvasom a (könyvtárunkban elérhető) aktuális divatirányzati alapolvasmányokat, de ezek vagy megijesztenek vagy annyira felidegesítenek, hogy aztán inkább mégsem próbálom ki. Vagy annyira bonyolultak, hogy nem is értem normális életmenetet élő emberek hogy bírkóznak meg vele.

Mindenesetre egy egyszerűbb verzió a gyümölcsnap, ezt én is próbáltam még sok-sok évvel ezelőtt aztán a múlt héten is. Nem vagyok igazából ellene, inkább kicsit értetlen vagyok vele szemben, mert nem világos nekem a célja. Testsúlycsökkentésre nem alkalmas (mármint ha mondjuk heti egyszer tartunk gyümölcsnapot, nem akkor persze, ha heti hétszer), még a méregtelenítés szokott felmerülni indokként, de ezen a téren meg én úgy gondolom, hogy ha az ember szervezete egészségesen működik, akkor egészségesen működnek a méregtelenítő szervek, funkciók is, ha meg nem egészséges, akkor meg főleg ne kezdjen csak úgy gyümölcsnapozni.

Mindenesetre múlt héten belevágtam, arra voltam főleg kíváncsi, hogy mennyi energiát, tápanyagot viszek a szervezetembe egy ilyen nap során. Reggel ettem egy almát, délelőtt egy nagyobb almát és egy banánt, ebédre két banánt, egy almát és két dupla kivit (tudjátok, ami nem egy hanem mintha kettő összenőtt volna), uzsonnára almát, vacsorára két banánt. Ez összesen volt 981 kcal, 11 g fehérje (5%), 1 g zsír (1%) és 223 g szénhidrát (93%). Zárójelben az egyes tápanyagok arányai a bevitt energia mennyiségében. Látszik a fehérjehiány (normál étendben 15-20%-os az ajánlott arány), a zsír hiánya (30% az ajánlás) és a szénhidrát többlete (50-55% az ajánlás) (zárójelben jegyzem csak meg, hogy úgy lett ilyen magas a szénhidrát arány, hogy se kenyeret, se rizst, se tésztát, se krumplit nem ettünk). Hosszú távon biztos nem ajánlott étrend.

Önmagamat meglepve sokkal jobban bírtam a napot, régen emlékszem az esték már kínszenvedések voltak, de most simán ment, biztos a gyerekek miatt nem volt időm magammal foglalkozni. Őszintén szólva nem tapasztaltam (tudom, ez szubjektív) könnyedebbséget a nap során vagy másnap. Éhes, az voltam. Na meg persze eszméletlen sokat mentem a wcre. Lehet mondjuk, hogy ha heti rendszerességgel kiviteleznék egy ilyen napot, akkor jobban érezném az előnyeit. Az is lehet még, hogy ha tavasz végén, nyáron kezdenék egy gyümölcsnapba, akkor azért a rendelkezésre álló zöldségek-gyümölcsök skálája is szélesebb, könnyebb élvezetesebbé tenni egy ilyen napot. Ha még gyümölcslét is tudtam volna préselni, akkor meg főleg.

Összességében szakemberként nem ajánlanám direktbe senkinek, de ha mondjuk egy túlsúlyos személy azzal fordulna hozzám, hogy neki erre szüksége van, akkor nem beszélném le róla, ha neki ez plusz motivációt jelent. Ha kínlódást, akkor igen. Szintúgy, ha normál testalkatú az egyén és egészséges, akkor is zöld a lámpa. Mondjuk heti egyszer. Sovány pácienseknél azért már jobban körüljárnám a témát, a motivációt. A minap egy szakmai oldalon felmerült, hogy várandós nőnek engedélyezném-e. Mivel ennél többet nem tudtam a hölgyről, így nyilván nehéz eldönteni, de alapból azt gondolom, hogy ha valaki hozzám fordulna ezzel a kéréssel, akkor inkább lebeszélném. Ha túlsúlyos vagy a terhesség során szaladt meg a súlya, akkor is sokkal inkább más étrendi eszközökhöz folyamodnék és megpróbálnám megértetni vele, hogy neki is és a babának is szüksége van minden tápanyagra (gyümölcsnap esetén nyilvánvalóan a teljes értékű fehérje és a zsír, zsírban oldódó vitaminok bevitele nem kielégítő), ez az időszak nem alkalmas a kísérletezgetésre.

2013. február 18., hétfő

Pizza Graham-liszttel

Mindenkit bátorítanék, aki még nem fogott bele, hogy készítse el otthon a saját pizzatésztáját. Mi spec. nem vagyunk nagy pizzafogyasztók, de nyilván a gyerekek nagyon szeretik, és ha az ember rálel a megfelelő receptre, akkor kifejezetten az egyszerű ebéd/vacsora kategóriába tartozik. Amióta van megbízható receptünk, azóta gyakrabban készítünk mi is pizzát. Ráadásul azt teszünk rá, amit mi szeretnénk, olyan ízben, ahogy mi szeretjük, lehet kisebb, lehet nagyobb, tudjuk, hogy milyen a mártás rajta (nálam mondjuk csak a paradicsomos a menő, a tejszínes nem), mi választjuk ki a sajtot stb. Szerintem ezek fontos előnyök. Ja és persze a srácokat is be lehet vonni a tésztakészítésbe és a pizzadíszítésbe is. Én Dolce Vita pizzatésztáját szoktam készíteni (aminek most nem lelem a neten a receptjét, de ugyanaz, mint a focacciájánál), de csak ma, csak most megosztom veletek Brigitta kolléganőm tésztáját, amely tartalmaz Graham-lisztet is (Graham-liszt a Magyar Élelmiszerkönyvben: "A búzára jellemző színű, megközelítően teljes kiőrlésű, széles szemcseméret-tartományban tartalmaz lisztet, továbbá nagyobb szemcseméretű héjrészeket (GL 200 Azonosító szám: MÉ 2-61/1/6 )."

Pizza Graham-liszttel

Sokat próbálkoztam teljesőrlésű kelt tésztákkal: kenyérrel, kaláccsal, süteményekkel. Mindezek közben arra jutottam, hogy a teljesőrlésű gabonafélékből készült ételek kapcsán két pólus „nyújtja a tésztát”. Egyrészt a teljesőrlésű tészta egészséges, hiszen az egész gabonaszemet tartalmazza, annak teljes vitamin-, ásványi anyag és rosttartalmával, míg a finomított gabonából készült termékeknél a gabona külső része a gyártási technológia során elvész. A teljesőrlésű gabonafélékből származó lisztek, gabonaőrlemények számos táplálkozás-élettanilag kedvező hatással bírnak. A magasabb rosttartalom lassítja a szénhidrátok felszívódását a szervezetben, így lassabb, egyenletesebb vércukor emelkedést eredményez. Ugyanezen az elven a rostok - megemlíteném közülük a gabonaszem héj részében található béta-glükánt - csökkentik a vastagbélben a koleszterin felszívódását. A teljesőrlésű gabonatermékek rendszeres fogyasztásával igazoltan csökken a kettes típusú cukorbetegség, a szív-és érrendszeri betegségek és a béldaganatok előfordulása. Ennek fényében a teljes őrlésű gabonafélék népszerűsítését több népegészségügyi mozgalom is zászlajára tűzte. De kizárólagosan a teljesőrlésű gabonát népszerűsítő egészségügyi kampánnyal csak a finn Healthgrain mozgalomnál találkoztam.
Másrészt, az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a teljesőrlésű gabonából készült kelt tészták sosem lesznek olyan könnyedek, így aztán ha túl sok vagy csak tisztán teljesőrlésű lisztet használunk, akkor keletkeznek azok a nehéz, kemény, tömött tészták, amit csak igen elhivatott egészségtudatos emberek képesek elfogyasztani…
Tehát, ha nem szeretnénk, hogy elmenjen családtagjaink, hozzánk látogató vendégeink kedve az általunk felkínált ételektől, törekedjünk kompromisszumos megoldásra: a lisztnek csak egy kisebb hányada legyen teljesőrlésű, a nagyobbik része maradhat finomliszt. Idővel, egyéni tűrőképességnek megfelelően növelhető a teljesőrlésű liszt mennyisége, egyéni meglátásom szerint maximum a lisztmennyiség feléig.
Végezetül a pizza egészségtudatos újragondolása könnyű feladat, hiszen az igazi olasz pizza vékony, nem az a tipikus magyaros magas kelt tészta.

Hozzávalók (4 adag (2 db nagyobb vagy 4 db kicsi pizza))
- 250 g finom liszt
- 150 g Graham-liszt
- 200 ml langyos víz
- 6 evőkanál olíva olaj
- 1 csomag szárított élesztő vagy fél kocka (25 g) friss élesztő
- 1 kávéskanál konyhasó

Elkészítés:
1. Hagyományos módon kelt tésztát készítünk (kevés kézmeleg langyos vízben felfuttatjuk az élesztőt, a liszteket és a konyhasót egy tálban összekeverjük, majd hozzáadjuk a liszthez a felfuttatott élesztőt, az olajat és a maradék vizet, jól kidolgozzuk – ezt a műveletet végezhetjük kézzel vagy gépi habverő dagasztó részével is. A tésztát konyharuhával letakarva vagy kelesztő tálban hagyva kelni hagyjuk. Akkor jó a tészta, ha kétszeresére-háromszorosára lyukacsos szerkezetűre dagad). Ha van kenyérsütőnk, kelesztő-programon is keleszthetjük a tésztát (ez esetben a fenti sorrendben rakjuk a gépbe a hozzávalókat).
2. Liszttel meghintett munkalapra téve sodrófával vékonyra nyújtjuk a 2 vagy 4 felé osztott pizzatésztát.
3. Sütőlapra téve rákenjük a mártást és ráhelyezzük a feltétet.
4. 200 fokra előmelegített sütőben kb. 15 perc alatt készre sütjük. (Ügyeljünk rá, hogy ne süssük túl, könnyen kiszárad! Abba hibába se essünk, hogy nagyon megpakoljuk feltéttel, különben elázik!)

Feltét variációk:

Paradicsomos mártás:
- 100 g paradicsomkonzerv
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 kávéskanál oregano
- 1 kávéskanál kakukkfű
- 1 kávéskanál rozmaring
A hozzávalókat egy tálban összekeverjük, a fokhagymát fokhagyma nyomón át belenyomjuk vagy apróra vágjuk, reszeljük.

Sajtos feltét:
- paradicsomos mártás (ld. fent)
- 100 g Trappista sajt vagy vegyesen többféle sajt pl. Trappista, márványsajt, Edami, Ementali (energiaszegény étrendben light Trappista, mozzarella)

Sajtos-tonhalas-kukoricás feltét:
- paradicsomos mártás (ld. fent)
- 200 g tonhalkonzerv lecsepegtetve
- 1 citrom leve a tonhal lecsurgatásához
- 1 kisebb lila hagyma
- 40 g csemegekukorica
- 40 g Trappista sajt, energiaszegény étrendben light Trappista

Energia- és tápanyagtartalom a normál energiatartalmú/energiaszegény változat esetén (1 adag, azaz egy kicsi pizza vagy egy fél nagyobb):

Sajtos normál/Sajtos energiaszegény:
energia: 600 kcal/558 kcal
fehérje: 20 g/21 g
zsír: 24 g/19 g
szénhidrát: 73 g/74 g

Sajtos-tonhalas-kukoricás normál/Sajtos-tonhalas-kukoricás energiszegény:
energia: 685 kcal/664 kcal
fehérje: 29 g/29 g
zsír: 20 g/18 g
szénhidrát: 84 g/84 g

2013. február 17., vasárnap

Heti update - na nem "olyan" update :)

Csak hogy látszódjon, hogy azért teszek-veszek hétközben is. :)

Hétfőn Wang mester kínai konyháján jártunk főzőtanfolyamon. Mivel szeretek vagyis inkább imádok főzni, ezért kattanok a főzőiskolákra. Persze anyagilag nem bírok sokat, de azért néha-néha belefér. Cél a tanulás, speckó és hagyományos alapanyagok és ételkészítési trükkök megismerése. Ázsiai konyhát szeretem, autentikus kínait szeretem, ebből egyértelműen jó Wang mester, úgyhogy ennél jobbat el sem tudtam volna képzelni. Persze nem Wang mester tartotta a foglalkozást, hanem Wu mester, a hang nélküli ifjú kínai, azért elég cuki volt. Három féle ételt készítettünk, az első egy fafüle-gomba saláta volt, nekem ez volt a legkevésbé izgi, persze ha azt nézzük, hogy a kínaiak sokfélét esznek egyszerre, ez is simán megfér a tele asztalon. A második fogás volt a favorit, főtt szalonnát sütöttünk wokban erős paprikakrémmel, gombákkal, póréval, fűszerekkel majd kínai csípős-savanyú káposztával ettük, jégsaláta levélbe tekerve. A harmadik fogás csípős csirke volt, ez is rendben volt, de ilyet már láttam kínai étteremben, úh. nyert a második fogás. Megtudtam ezt-azt a wok használatról és a nátrium-glutamátról, ami továbbra sem lopta be magát a szívembe, de legalább az kiderült, hogy gyakorlatilag úgy használják, mint egy másik fajta sót, szóval semmi ilyen nyugati-civilizációs para nincs benne, simán csak használják. Keveset, ízfokozónak.

Péntek este a Macesz Huszárban voltunk, az új hype-olt zsidó kiskonyhában, teljesen rendben volt, zsidó tojást ettem és sóletet, ajánlom mindenkinek. Én nem tudtam, hogy a zsidótojás az gyakorlatilag tojáském. Háromféle ízben volt: snidlinges, libatepertős, májas - mind a három nagyon finom volt. A sólet is.

A héten főztem sütöttem is ezt-azt, íme a gyűjtemény, hátha hasznára válik valakinek:
- Vöröslencsés dhal - nagyon szeretem az indiai konyhát, a dhal-okat különösen. Sajnos Indiában még nem jártam, így nincs összehasonlítási alapom, ez mindenesetre nagyon finom volt.
- Limara-féle egyszerű bagett - rá kell tapintani és egyre jobb. Nem érek mindig rá hétközben annyira, amennyire szeretnék, de hétvégén már simán nem veszek kenyeret, hanem inkább sütök.
- Limara-féle kevésbé egyszerű bagett - itt csak az öregtészta a trükk, amivel bepróbálkoztam és működni látszik. Ez épp most sül, mivel ezt 6 darabra osztottam, lesz köztük 2 db pirított lilhagymás és egy db olivabogyós. Meglátjuk, most a kész adag még forró, a másik a sütőben.
- Angol muffin, ami gyakorlatilag zsemle, jó ideje ez a kedvencem, egyszerű, semmi cicó és jó, talál.
- Édesburgonya-sárgarépa curry - egy sütőtök curry receptet dolgoztam át, elég jó lett. Ennek a receptje jön még a terveim szerint.
- Csokis-diós keksz - ez is rendben volt, bár nem merem kiszámolni mekkora az energiatartalma.

Heti megjelenéseim:
- Nincs kifogás! Reggelizz! - szóval nincs kifogás. :)
- Remek uzsonnák apróságoknak - na ez volt az igazi kihívás, a 60 oldalas szakdolgozatomat 1500 karakterben lényegíteni. :)

2013. február 15., péntek

Lázasan

Kisfiam a múlt héten abszolválta a 3 napos lázat, ennek kapcsán jött az ötlet, hogy írjak erről is röviden - mit adjunk a lázas gyermeknek enni.
A háttérben zajló folyamatokról annyit érdemes tudni, hogy a lázhoz szükséges hőtermelés nagyon energiaigényes. Ha nem eszik a gyermek, akkor az energiát ehhez a tartalékaiból kell nyernie, már ha vannak neki. A kórokozók elleni küzdelemhez az energia mellett még (többek között) fehérjére van szüksége.
Általában jellemző a lázas gyermekekre, hogy nincs étvágyuk, ha esznek is, nem sokat egyszerre és sok időt töltenek alvással. Mit tehetünk mégis, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsuk a szükséges energia- és fehérje-mennyiséget?

Itt a nagy nap, amikor reggelire kenhetjük vastagon vajjal a kenyeret, legálisan növelhetjük a méz vagy cukor mennyiségét a teában. Válasszunk sovány felvágottakat reggelire, amelyek fehérjetartalma magas, zsírtartalma alacsony. Kitűnő szendvicsbetét a főtt tojás, kínáljunk mellé paradicsomot, vékonyra szeletelt, retket, kígyóuborkát. Kerüljük a fűszeres, füstölt, magas zsírtartalmú kolbászokat, szalámikat, szalonnát, mivel ezek nehezen emészthetőek, szükségtelen kihívások elé állítják az emésztőrendszert.
Ebédre főztehünk pl. csirkehús-részekből húslevest, tuningolhatjuk extra adag levesbetéttel. Bátran készítsünk főtt krumplit, párolt rizst, párolt zöldségeket, süthetünk kevés zsiradékban, nem túl fűszeresen csirke-, pulykahúst, vagy akár egyben sült fasírozottat sütőben. Magas energiatartalmúak a tésztaételek, készülhetnek olaszosan paradicsommártással, ha szereti a gyermek akkor sajttal vagy édes ízvilággal és most én se nézek szigorúan, ha kcsit több cukor kerül a mákra vagy a dióra. :)
Nem javaslom ebben az időszakban a bő zsírban sült ételeket - mint pl. sült krumpli, rántott husi, fasírtgombóc -, illetve a friss kelttésztákat - pl. aranygaluska, friss bukta, még meleg kenyér,
sőt, ebben az időszakban a pirított hagymás-paprikás alapú pörköltek, főzelékek sem a legjobb választások, mivel megterhelik az emésztőrendszert, feleslegesen fárasztva az így is keményen dolgozó szervezetet.

Ez az az élethelyzet, amikor én sem ragaszkodom a napi ötszöri étkezéshez, ilyenkor mehet az egésznapos csipegetés. Kínáljuk gyakran a gyermeket, ne várjunk arra, hogy majd ő szól, ha éhes. Készítsünk ki a pihenőhelye közelébe egy tálba kekszet, ne legyünk restek akár naponta többször is reszelni neki 1-1 almát, aminél ilyen esetben engedélyezem a mézzel való dúsítást :), válogassunk össze gyümölcsöket. Ne várjuk el, hogy egyszerre megeszik egy egész adaggal, kínáljunk gyakran. határozottan, de ne erőltessük. Ha a lázas időszakban mégis keveset eszik a gyermek (simán előfordul), akkor a láz elmúltával is tartsuk még fenn az energia- és fehérjedús étkezést, hogy visszapótolhassa tartalékait.

2013. február 13., szerda

A fogszuvasodásról

Felkérést kaptam a témában, a cikk a NoSalty.hu-n jelent meg.

A fogszuvasodás megelőzésének étrendi lehetőségei

Helyes kisfiú fekete fogakkal. Ismerős a kép, ugye? Fontos tudatosítani a szülőkben és a gyerekekben is, hogy a tejfogak ápolása kibújásuktól fogva ugyanolyan fontos, mint a későbbi életkorokban a maradandó fogak gondozása.

A fogszuvasodás már egészen kis gyermekként gondot okozhat, az esztétikai probléma mellett fájdalom kísérheti és ronthatja a rágás minőségét és így az ételek emészthetőségét is. Ha ismert a családban a fogszuvasodásra való hajlam, akkor fokozottan figyeljünk kisgyermekünk fogainak ápolására. Tisztítsuk a tejfogakat rendszeresen, látogassuk évente a fogorvost, tanítsuk meg gyermekünknek a fogápolás csínját-bínját.

A fogszuvasodás kialakulásának egyik oka az étrendben keresendő. A fogak szuvasodásáért felelős mikroorgaizmusok az étellel, itallal bevitt egyes szénhidrátok lebontásával savakat termelnek, amelyek roncsolják a fogak felszínét, később állományát.

Szerintem a fogszuvasodás legjobb kezelése a megelőzés, amely részben fogápolási, részben étrendi kérdés. Íme néhány étrendi tipp a fogak egészségéért:

1) Ne itassuk gyermekünket rendszeresen cukrozott gyümölcslevekkel, teával, üdítővel, a fő ital gyermekkorban is a víz legyen.

2) Kerüljük a cukorkákat, nyalókát, csokoládét a napi étrendben, legyenek a különleges alkalmak részei.

3) Ne adjunk reggelire, uzsonnára tejdesszerteket, csokiszeleteket, cukrozott süteményeket, válasszuk inkább a friss szendvicseket, gyümölcsöket, joghurtokat, ez utóbbiakat lehetőleg natúr változatban.

4) A reggeli gabonapelyheknél kerüljük a magas hozzáadott cukortartalmúakat, keverjük inkább ki gyermkünk müzlijét magunk, a tálalásnál ne adjunk hozzá cukrot, édesítsük inkább gyümölccsel, gyümölcspürével.

5) Kisdedeknél ne pépesítsük az ételeket szükségtelenül hosszú ideig, a rágás erősíti a fogakat, az arc-, szájkörüli izmokat, segíti az ételek emésztését.

A fentiek mellett ne feledkezzünk meg a rendszeres fogmosásról sem! :)

A székrekedésről

Felkérést kaptam a témában, a cikk a NoSalty.hu-n jelent meg.

A székrekedésről.

Gyakori jelenség, mégsem beszélünk róla szívesen. Ha gyerekünk születik, akkor viszont gyakran aggódunk felőle. Mi ez? Bizony, a székrekedés.

Mi is a székrekedés? Hivatalosan a heti háromnál ritkább vagy nehéz, fájdalmas székletürítés. Számtalan oka lehet, amelyek közül az egyéni hajlam mellett a leggyakoribb ok a nem megfelelő táplálkozás. Mire figyeljünk, ha nehéz a dolgunk?

1) Fogyasszunk sok zöldséget, gyümölcsöt! A zöldségek, gyümölcsök élelmi rost tartalma segíti a belek mozgását, táplálja a bélben élő baktérium-flórát, így segítve a bélrendszer egyensúlyát. Reggelihez, vacsorához együnk friss zöldséget nyersen, tízóraira, uzsonnára együnk gyümülcsöt, gyümölcssalátákat. Ebédre válasszuk a zöldségkrémleveseket, köretnek fogyasszunk párolt zöldséget vagy friss zöldségekből salátát. Napi 50-70 dkg gyümölcs, zöldség szerepeljen az étrendben!

2) Szintúgy bélflóránk támogatására keressük az élőflórás joghurtokat, kefíreket a boltok polcain! Igyunk reggelire, tízóraira 1-1- pohárral vagy készítsünk belőlük ízletes gyümölcsturmixokat!

3) Fogyasszunk magas rosttartalmú gabonapehelyből készült müzliket, müzliszeleteket. Joghurtunkba, kefírünkbe szórjunk búza vagy zabkorpát, illetve ezeket tehetjük gyümölcs vagy zöldségsalátánkra, turmixunkba is.

4) Igyunk napi 1,5-2 l folyadékot! Illesszük étrendünkbe a frissen préselt gyümölcsleveket, amelyek rosttartalma szintén pozitív hatású!

5) Kerüljük a székrekedést okozó ételeket, mint például a csokoládé, a kakaó, a banán!

6) Gyakran együnk keveset! Étkezzünk napi 4-6x, így nem terheljük túl szervezetünket, ugyanakkor folyamatos, kiegyensúlyozott munkát adunk neki.

+1) Mozogjunk rendszeresen, így javítva szervezetünk, beleink vérkeringését.

Ha székrekedésünk hosszabb ideig fennáll, mindenképpen forduljunk problémánkkal háziorvosunkhoz, gasztroenterológushoz.

2013. február 1., péntek

Cikkeim - 2012

- Epeköves étrend - HáziorvosBlog (2012.01.06.)

Oldalak