Susan Loomis kiflije

Amikor tavaly kitaláltam ezt az egész Tanoda dolgot, barátnőm azonnal kezembe nyomta Susan Loomis Ház a Tatin utcában c. könyvét. 

Susan Loomis egy francia kisvárosba szakadt amerikai gasztro-újságíró, akinek úgy alakul az élete, hogy főzőiskolát nyit saját házukban. A könyv hangulatos volt, érdekes és inspiráló. Elolvasása után rákerestem Susan Loomisra a neten, persze rengeteg info van, mindenesetre ez a fantasztikus kifli recept is szembejött. Nálunk, nem szégyellem, gyak. egy vacsorára elfogyott az egész adag, mivel mennyei kis kiflik, magukban vagy vajjal és/vagy lekvárral. (Egyébként nálunk ez egy kardinális kérdés - kenünk-e vajat a lekvár alá a kenyérre vagy sem? Nálam egyértelmuen igen, pasinál nem és úgy tunik, hogy a fiúk is a pasivonalat erosítik...pedig nincs is annál jobb, mint egy jó vastag harapás vaj a házi sárgabaracklekvár alatt :)). 

Mindenesetre ajánlom a könyvet és a folytatását is, hangulatosan mutatja be a francia vidéki életet - és kedves-ironikusan a francia embereket. Kiváló nyári olvasmány. 

A kifli meg egy kicsit türelemjáték, de abszolút megéri. 

Arról is híres még ez a recept, hogy szakdolgozatom mellékletének ékes darabja volt, amely még az államvizsga elnökének (klinikai dietetika professzorunknak) a figyelmét is magára vonta, miszerint a szóbeli vizsgám egyik kérdése a részéről ez volt: "És ez a kifli tényleg 6 órán át kel?" :). 

Hozzávalók (32 db kifli): 

240 ml tej 

120 g vaj 

60 g cukor 

2 db tojás 

500 g liszt 

1 tk só 

1 cs. szárított élesztő

Elkészítés: A tejet megmelegítjük, langyosnál melegebbre, de nem forróra, a vajat felolvasztjuk benne, majd hagyjuk a keveréket langyosra hűlni. Ekkor belekeverjük az élesztőt, a cukrot és a liszt 1/5-ét (100 g-t). Hozzáadjuk egyesével a tojásokat, mindegyik után a masszát jól felverve, 1 teáskanál sót és újabb ötöd lisztet. A masszát robotgép dagasztójával egynemüsítjük, pár percig dagasztjuk a géppel vagy kézzel, majd hozzákeverjük a maradék lisztet. Enyhén lisztezett deszkán a tésztát simára dagasztjuk, tálba helyezzük, letakarjuk és meleg helyen ~ 2 órát hagyjuk kelni (legalább kétszeresére). Ezután a tésztát lisztezett deszkára borítjuk, elfelezzük, a fél adagokat ~40 cm átmérojű, ~3 mm vastag körökké nyújtjuk. A köröket először negyedekre vágjuk, majd ezt követően a negyedeket 4-4 körcikkre. A körcikkeket a szélesebb végüknél fogva, kis kifliket formázva feltekerjük, hegyes végüket a kiflik alá nyomjuk. A teljes tésztamennyiségből így 32 db kiflit készítünk. A kész kifliket lisztezett sütőpapírra helyezzük és konyharuhával letakarva, 4 órán keresztül kelni hagyjuk (érdemes kivárni!). Az így megkelt kifliket 180 C-ra előmelegített sütőben 10-15 perc alatt készre sütjük. 

Frissen fogyasszuk! 

Tápanyagtartalom (1 db kifli): 

energia: 97 kcal 

fehérje: 4 g 

zsír: 4 g 

szénhidrát: 13 g

A glikémiás index (GI) - Szálka Brigitta írása

Étrendekhez, fogyókúrához kapcsolódóan az egyik leggyakrabban felmerülő fogalom a glikémiás index. Alább olvashatjátok Brigitta kolléganőm áttekintő írását a témában.

Az élelmiszerek címkéjén feltüntetett energia- és tápanyag tartalmakat (fehérje, zsír, szénhidrát) a gyakorló egészségtudatos vásárlók már jól ismerik. Most egy finomságról lesz szó, a glikémiás-indexről (GI), ami némiképp formálhatja a szénhidrátokról alkotott képünket.

A GI egész pontosan az élelmiszerek – szőlőcukorhoz képest mért – vércukoremelő hatását jelenti, az értéket az egyes táblázatok %-ban adják meg. Hogy miért pont a szőlőcukrot vették 100%-nak az gondolom mindenki számára könnyen belátható. Hiszen ezt kapkodjuk be, ha gyors, hirtelen vércukor emelkedést akarunk elérni valamilyen nagy megmérettetés alakalmával. Minél magasabb a GI értéke egy nyersanyagnak, annál rövidebb idő alatt és nagyobb mértékben emeli meg a vércukrunkat. Ha azonban egészségtudatosan szeretnénk táplálkozni a magas GI értékű nyersanyagokat, élelmiszereket lehetőleg mellőzzük a mindennapi táplálkozás során, az alacsony GI-ű élelmiszerekből pedig bátrabban válogathatunk. Ugyanez vonatkozik az energiaszegény étrenden élőkre vagy a cukorbetegekre is.

A nyersanyagok, élelmiszerek, ételek GI-jét az alábbi tényezők befolyásolják:

A feldolgozottság: minél több konyha- és élelmiszertechnológiai műveletnek (hámozás, darálás, turmixolás, reszelés, főzés, hántolás, pelyhesítés, extrudálás stb.) vetünk alá egy nyersanyagot, annál könnyebben férnek hozzá az emésztőenzimek, azaz gyorsabban hasznosítja a szervezet, meredekebb vércukor-emelkedést okoznak, növelik a GI-it. Pl.: a reszelt alma jobban megemeli a vércukorszintet, mint az egészben elharapdált! Minél jobban megfőzzük a rizst/tésztát/zöldségeket, annál több vizet vesznek fel, annál könnyebben megemésztjük őket, tehát gyorsabban és meredekebben emelik meg a cukrunkat. Jó tanácsként megfogalmazható, hogy fogyasszunk minél több nyers zöldséget és gyümölcsöt. A friss gyümölcsfogyasztásra remek alkalmat jelentenek a tízóraik és az uzsonnák. Kerti vetemények formájában (hónapos retek, paprika, paradicsom, újhagyma, stb.) fogyasszunk friss zöldségeket a reggelink mellé, friss zöld saláták szerepeljenek az ebédjeink, vacsoráink köreteként, önálló ételeként. Gabonatermékekből részesítsük előnyben a teljes kiőrlésűeket!

A zöldség, gyümölcs érettsége: főleg az utóérő gyümölcsöknél kell arra figyelni, hogy túlérett állapotukban jóval több cukrot tartalmaznak, mint éretten. Gondoljunk csak halványsárga banánra és a sárga, de már erősen barna pöttyös banánra. Az utóbbi jóval édesebb, így aztán hiába
mindkettő banán, eltérő mértékben emelik a vércukor szintünket. Ugyanez igaz az újburgonyára és az óburgonyára is. Az újburgonya még jelentős víztartalommal bír, szénhidráttartalma alacsonyabb az óburgonyáénál.

Lehetőség szerint minél frissebb, zsengébb példányokat válasszunk a zöldségekből, gyümölcsökből! A kamránkban rendszeresen tartsunk leltárt, ne várjuk meg, míg a fogyaszthatóság határára keverednek a nyersanyagaink!

A kémiai összetétel is meghatározza a GI-it, itt csak a teljesség igénye nélkül egyetlen példát hozok fel: a durumbúzát és a belőle készült termékeket, a durumtésztákat. A durumbúzában amilóz van, amit nehezebben bont le a szervezet, mint a hagyományos búzában levő amilopektint, így a
durumlisztből készült termékek, lassabban, egyenletesebben emelik a vércukorszintet.

Az egyidejűleg fogyasztott fehérje és zsiradék a GI-et csökkenti. Pl. a majonézes burgonyasaláta elhúzódóbb vércukor-emelkedést okoz, mint a főtt burgonya önmagában.

A végkövetkeztetés azt hiszem, magától értetődő: minél több friss, kevésbé feldolgozott élelmiszert fogyasztunk, annál többet tettünk az egészségünkért. Válasszuk a még hántolatlan gabonamagból készült, tehát teljes őrlésű liszteket és a belőlük készült gabonatermékeket, részesítsük előnyben a
barna rizst. Ne főzzük túl az ételeinket! Élvezzük a nyári zöldséges vagy gyümölcsös kert kínálatát!

Piac

Imádom a piacokat. Egyik legnagyobb bánatom az volt anno, hogy itt a faluban nem volt piac. De most már itt is van! Igaz, csak havonta egyszer, de az is szuper. Természetesen nem mérhető a budapesti nagy csarnokokhoz, mint pl. a Fővám téri Vásárcsarnokhoz, ahol a minap jártam. Hát, nehéz nem sok pénzt elkölteni, szerencse, hogy nem volt nálam sok pénz és szerencse, hogy nem autóval voltam, így a teherhordó képességem is korlátozta a vásárlást.

Mindenesetre ezeket szereztem be:

Balra nagy zöldség - mángold. Azt hittem már nincs szezonja, de úgy látszik a Csarnokban mégis van. Tegnap el is készítettem a Dalmát salátám egy változatát, a mángold mellett található lila krumplikkal és némi chilivel (ld. balra lent pirosan a zacsiban). A lila burgonyát most próbáltam először - ez szerintem tényleg csak kuriózum, én legalábbis az extrém színén kívül különöset nem fedeztem fel benne, ellenben aranyárban mérik. A lila burgonyák felett gránátalma, feszes, érett, finom magokkal. Ez is egy csodálatos gyümölcs, én nagyon szeretem. A lila burgonyák mellett a nagy izé egy édesburgonya (nem azonos a csicsókával és még csak nem is burgonya-féle), amiből ma készült püréleves némi tárkonnyal és chilivel (rá vagyok kattanva a csípősre mostanság). A krumplik alatt pedig a kedvenc-kedvenc pok-choi (pak choi, bok-choi), ázsiai zöldféle, legutóbb Világevő vietnámi vacsoráján kóstoltuk és most annyira szembejött a Csarnokban, hogy szinte rámkiabált. Szójaszósszal, fokhagymával, gyömbérrel és szezámolajjal készült el, áhh, imádom. Alatta vargánya, amit marhahússal pároltam össze, finom lett. Szeretnék elszakadni a csiperke-laska párostól, egészen fantasztikus, telt ízük van az erdei gombáknak. Sajnos csak ritkán jutok hozzá, vagy veszem fagyasztva, néhanapján muszáj. Keresztben az ázsiai citromfű fekszik, zacskókban zöld és piros chili és galangal. A citromfűből és a chilikből chilipasztát készítettem és evőkanálnyi mennyiségekben lefagyasztottam. A maradék kis paprikákat felkarikáztam, lefagyasztottam, 1-1 karikát dobok a tányérba, ha úgy kívánom.

Szóval veszélyes hely számomra a piac. :)

Táplálkozási Akadémia Hírlevél

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) a dietetikusok szakmai ernyőszervezete. Havi rendszerességgel adja ki Táplálkozási Akadémia c. hírlevelét, amelynek célja, hogy hiteles, szakemberek által összeállított információt nyújtson az újságírók, laikusok számára táplálkozástudományi kérdésekben.

A 2012. júniusi számot Zöldség, gyümölcs az asztalon címmel én jegyzem.:)

Itt elérhető.

forrás: mdosz.hu

Szervezetünk folyadékigénye

Szervezetünk jelentős része víz: csecsemőkorban kb. 70–75%, felnőttkorban 60%, míg időskorban 50%. Víz nélkül szervezetünk működésképtelen, maximum 4–7 napot bír ki nélküle. Fokozottan kell figyelnünk a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre csecsemőkorban, amikor a szervezet relatív folyadékigénye a legnagyobb, és időskorban, amikor a szomjúságérzet már csökken, valamint lázas és hasmenéses betegségek idején. Kiszáradás esetén a folyadékpótlást kórházi körülmények között intravénásan biztosítják.

Az ajánlott napi folyadékmennyiséget gyermekkorban legegyszerűbben a testsúly alapján számolhatjuk: a testsúly első 10 kg-jára 100 ml/ kg, a második 10 kg-ra 50 ml/kg, majd e fölött 20 ml/kg. Felnőttkorban a napi ajánlott mennyiség minimum 1,5–2 liter, nyári melegben, sportolás esetén lehet ennél magasabb. A folyadékbevitel eloszlása legyen a nap során kiegyensúlyozott. Nem kell feltétlenül megvárni, míg szomjasak leszünk, igyunk rendszeresen 1-1 pohár vizet, teát, gyümölcslét.

Szervezetünk a legnagyobb mennyiségben az elfogyasztott folyadékokból nyer vizet, ezen felül hozzájutunk még ételekből és a szervezeten belül zajló oxidációs folyamatokból. A folyadékfelvétel ellenpontja a folyadékleadás, mely a vizelettel, a széklettel, az izzadással és a légzéssel történik. Optimális esetben a folyadékfelvételi és -leadási folyamatok egyensúlyban vannak.


Mit igyunk?

Személyes véleményem, hogy a folyadékpótlásra legmegfelelőbb a víz. Ez lehet csapvíz, szűrt víz, szénsavmentes ásványvíz. A szénsavas ásványvíz puffadást okozhat, irritálhatja a nyelőcső nyálkahártyáját. Fogyasztását gyermekeknek nem javaslom, felnőtteknek is csak mértékkel.

Gyümölcslevekből válasszuk lehetőleg hozzáadott cukrot nem tartalmazó, 100%-os gyümölcstartalmú termékeket (azt viszont ne feledjük, hogy ezek energiát adnak). Készíthetünk otthon is gyümölcs- és zöldséglevet magunknak botmixer, turmixgép vagy gyümölcscentrifuga segítségével. Ihatjuk a gyümölcs-, illetve zöldség présnedveket magukban, esetleg vízzel hígítva, más zöldségek vagy gyümölcsök levével keverve, fűszerekkel (például menta, citromfű, fahéj, gyömbér) ízesítve. Ezek édesítésére általában nincs szükség. Nyáron kitűnő frissítő lehet a citromból vagy lime-ból készült limonádé is.

Ihatunk teát, gyógyteát, figyelemmel ezek élénkítő, illetve másféle élettani hatásaira, és az édesítésükre használt élelmiszerek energia- és tápanyagtartalmára. A nagy melegben készítsük el saját jeges teánkat, amelyhez adhatunk friss gyümölcsöket, frissítő mentalevelet is.

Megfelelő folyadék lehet a tej is, vagy például a tejalapú gyümölcsturmixok (például eper, málna, meggy, őszibarack stb.). A tejalapú italok, mint például a kakaó, karamellás tej a reggeli italok közé beilleszthetőek, de legyünk figyelemmel hozzáadott cukor tartalmukra és a kakaó teobromin tartalmából fakadó élénkítő hatására.

A szénsavas üdítőitalokat szomjoltásra nem (sem) javaslom, kisgyermekek esetében kifejezetten tilosnak tartom. A szénsavas ásványvízhez hasonlóan puffasztó hatásúak lehetnek, irritálhatják a nyelőcsövet. A hozzáadott cukor miatt magas energiatartalmúak, rendszeres fogyasztásuk hozzájárul a testsúly növekedéséhez, a fogak szuvasodásához.

Alkalmanként természetesen beleférhetnek az étrendbe a fenti italok is, azonban fontos, hogy ne ezek adják napi folyadékfogyasztásunk gerincét.

Volt egy időszak az én életemben is, amikor úgy gondoltam, hogy a felnőttek üdítőitala a sör. Nyáron egy-egy pohár sör vagy egy hűsítő fröccs a megfelelő társaságban nagyon jól tud esni. Ennek ellenére ma már inkább azt javasolnám, hogy alkoholt szomjoltásra ne alkalmazzuk.

Az írás megjelent: NoSalty.hu 2012.05.12.

Csontjaink egészségéért

Kicsi gyerekkorunktól kezdve folyamatosan hallhattuk szüleinktől, tanítónktól, hogy igyunk sok tejet, attól lesznek erősek a csontjaink.

Amellett, hogy a kalcium csontjaink fontos alkotórésze, szerepet tölt be izmaink működésében, az idegrendszeri ingerületátvitelben. A kalcium felszívódását, csontokba épülését hormonális folyamatok szabályozzák.

   1. Az emberi csontok életünk során folyamatosan átalakulnak, amely folyamathoz egész életünk során kalciumra van szükségünk.
   2. A gyermek- és fiatal felnőtt korban a nem kielégítő kalciumbevitel hozzájárulhat a felnőtt-, időskorban megjelenő csontritkuláshoz.
   3. A gyermekek napi kalcium szükséglete 800–1000 mg, a felnőtteké 1000 mg, a terhes, illetve szoptató édesanyáké 1200 mg, az időskorúaké 1200–1500 mg.
   4. Kalciumot elsősorban táplálékkal juttatunk a szervezetünkbe. A kalcium felszívódását, hasznosulását elősegíti a megfelelő D-vitamin bevitel/szintézis, a tejben, tejtermékekben található laktóz és a rendszeres fizikai aktivitás. A kalcium hasznosulását hátráltathatja a túlzott fehérje-, zsír- és foszforbevitel, a nem elegendő D-vitamin, és a mozgásszegény életmód, valamint a dohányzás.
   5. Fontosabb kalciumforrásaink (mg kalcium/100g): tehéntej (114), joghurt (120), kefir (120), tejföl (130), félzsíros tehéntúró (80), Ementáli, Pannónia sajt (800), Anikó sajt (600), Edami sajt (800), Trappista sajt (600), spenót (133), petrezselyem levél (245), dió (202), mandula (238), mák (968), mogyoró (290), szezámmag (975), banán (110).
   6. A természetes kalcium források mellett lehetőségünk van étrendünkbe kalciummal dúsított élelmiszereket is beilleszteni. Ezen élelmiszerek csomagolásán, címkéjén a gyártók feltüntetik a kalciummal dúsítást. Keressük a „kalciummal dúsítva”, „+Ca”, „plusz kalcium” feliratokat a csomagoláson. Jellemzően kalciummal dúsított termékek: reggeliző pelyhek, növényi eredetű tejpótló italok, -készítmények, tejtermékek, egyes felvágottak, gyümölcslevek, gyermekekre pozícionált élelmiszerek, édességek.
   7. Tehéntejfehérje-allergia, laktóz-intolerancia vagy egyéb a tej, tejtermékek fogyasztását kizáró anyagcserebetegség vagy akár vegán étrend esetén kalciumforrásként szolgálhatnak a növényi tejpótló italok, -készítmények) például szójatej, rizstej, zabtej, szójatejszín, zabtejszín stb.) kalciummal dúsított változatai.
   8. Orvosi javaslatra a megfelelő kalciumszint étrendkiegészítő készítményekkel is biztosítható.

Az írás megjelent: NoSalty.hu 2012.04.28.

A kiegyensúlyozott táplálkozás alapelvei

Számos hit, ötlet, gondolat kering az online és az offline mediában az egészséges táplálkozásról. Én személy szerint nem szívesen használom ezt a kategóriát, jobban kedvelem a kiegyensúlyozott táplálkozás kifejezést használni. Hiszen egészségünk megőrzésében elsősorban a megfelelő táplálkozási ritmus, a szükségesnél nem magasabb energiabevitel, a makro- és mikrotápanyagok megfelelő aránya, és a tápanyagokat szervezetünk számára biztosító alapanyagok típusa segíthet minket. Próbáljuk meg táplálkozási szokásainkat az alábbiak szerint alakítani!

   1. Étkezzünk rendszeresen, alakítsuk ki a napi négy-ötszöri étkezésből álló étkezési ritmust! A gyakori, kisebb étkezések biztosítják a napi energia- és tápanyagbevitel egyenletes eloszlását, megkönnyítik szervezetünk működését.
   2. Az emberi szervezetnek minden tápanyagra szüksége van. Az ideális tápanyageloszlás egy napra vetítve: 15–20% fehérje, max. 30% zsír, 50–55% szénhidrát. A napi energiabevitel maximum 10%-a származzon egyszerű szénhidrátokból.
   3. Étkezzünk változatosan! A sokféle alapanyag felhasználásával, sokféle ételkészítési technológiával készített ételek hozzájárulnak a kielégítő tápanyagbevitelhez.
   4. A gabona- és sütőipari termékek (például liszt, kenyér, száraztészta, péksütemények stb.) közül válasszuk a teljes kiőrlésű alapanyagokat (is) tartalmazókat. Reggelire készítsük el saját, natúr, cukrozatlan gabonapelyheket tartalmazó müzlinket, kásánkat. A gabonaszemek héjrészét is tartalmazó termékek magas rosttartalmukkal javítják emésztőrendszerünk működését, B1-, B2-vitamin tartalmukkal hozzájárulnak szervezetünk optimális működéséhez.
   5. Fogyasszunk napi fél liter tejet vagy ennek megfelelő kalciumtartalmú tejterméket (például sovány sajtok, kefir, joghurt, túró stb.). A megfelelő kalciumellátottság biztosíthatja csontjaink egészséges működését.
   6. Húsok, húsipari készítmények közül válasszuk az alacsony zsírtartalmúakat, fogyasszunk ritkábban füstölt és magas sótartalmú felvágottakat, kolbászt, szalámit.
   7. Legalább hetente egyszer együnk (lehetőleg tengeri) halat, amelyet zsírszegényen készítünk el!
   8. Lehetőleg minden étkezéskor fogyasszunk friss gyümölcsöt vagy zöldséget (ajánlás: napi fél kg). Magas víz-, élelmi rost, vitamin és ásványianyag-tartalmukkal segítik szerveztünk munkáját, sokszínűségükkel, számtalan felhasználási módjukkal étrendünk változatossága könnyen biztosítható. Ha tehetjük, válasszunk idénygyümölcsöket és -zöldségeket.
   9. Köretként a hagyományos rizs és burgonya helyett – legalább féladagnyi mennyiségben – fogyasszunk friss zöldségekből készült salátákat vagy sűrítés nélkül készült főzelékféléket (például párolt, gőzben főtt zöldségek).
  10. Használjunk növényi eredetű zsiradékokat (például olívaolaj, napraforgó olaj, repceolaj stb.) a telített zsírokban gazdagabb állati zsiradékok helyett!
  11. Ételeink elkészítésekor részesítsük előnyben a zsírszegény ételkészítési eljárásokat, mint például a párolás, gőzben főzés, sütőzacskóban, teflon edényben zsiradék nélküli sütés. Zsiradékkal készülő ételeinknél pedig használjunk kevesebb zsiradékot.
  12. Fogyasszunk kevesebb sót! Ételeink ízesítésére só helyett használjunk friss vagy szárított fűszernövényeket! A szendvicseink mellé fogyasztott friss zöldségeket, az asztalunk kerülő ételeket már ne sózzuk! Ügyeljünk egyes élelmiszeripari termékek (például kenyér, sajtok, szalámifélék, felvágottak, virsli, félkész termékek stb.) magas sótartalmára!
  13. Édességet lehetőleg az étkezések után, harmadik fogásként fogyasszunk, hetente maximum egyszer-kétszer. Csokoládé és sütemények helyett készíthetünk magunknak friss gyümölcsből – cukor hozzáadása nélkül – gyümölcstálat, -salátát, túrókrémet vagy friss turmixot vízzel, tejjel vagy joghurttal.
  14. Fogyasszunk napi 2–2,5 liter folyadékot! Szervezetünk folyadékigényét elsősorban vízzel, szénsavmentes ásványvízzel, hozzáadott cukor nélkül készült teával, 100%-os gyümölcslevekkel, otthon készített zöldség- és gyümölcs présnedvekkel elégítsük ki.
  15. Mozogjunk rendszeresen! Testsúlyunkat mérjük rendszeresen, hetente-kéthetente egyszer, lehetőleg ugyanabban a napszakban, időpontban.

Az írás megjelent: NoSalty.hu 2012.04.16.

A Food Revolution Day margójára

2012. május 19. volt az első Food Revolution Day, természetesen Jamie Oliver (ki más?:) kezdeményezésére. Ahogy követgettem a facebook-on, igen komoly visszhangja, megvalósítása volt nemzetközi szinten - aminek nagyon örülök. Itt Magyarországon is, aminek meg külön örülök.

Mégis bujkál a fejemben egy gondolat, amit le kell írjak, hogy szerintem.
Nem rejtem véka alá, hogy nagy Jamie Oliver-fan vagyok, bár én is látok azért 1-2 dolgot, ami esetleg mások szemében visszás lehet, de a cél egyértelmű, fontos, nagyon aktuális.
Amit azonban szerintem szintén látni kell, az Jamie Oliver és az egészséges táplálkozás kapcsolata. Itt utalnék vissza korábbi posztomra, amivel a mostani gondolatom összecseng. Szóval, hogy az "egészséges táplálkozás", "egészséges étel" mennyire visszás fogalmak. Drága Jamie a 46 szelet pancettával és 2 dl olivaolajjal 1 személyre készített ételét is "healthy"-nek deklarálja - amivel nem kívánok vitatkozni, mivel pont ezért nem szeretem a "healthy" jelzőt használni. :)

Jamie Oliver és a Food Revolution célja az én értelmezésemben a félkész, felismerhetetlen, íztelen-egyenízű, élelmiszeripari melléktermékek felhasználásával készített ételek eltörlése a Föld színéről.
A csodálatos, természetadta alapanyagok felfedezése, megismerése: hogy hogy néz ki, hogy színes, hogy élénk, hogy roppan, hogy illatos, hogy zamatos. Emellé a főzés örömének, egyszerűségének újrafelfedezése, és igen, ezen keresztül egészségünk megóvása és megőrzése. Ez a lényeg szerintem. Számomra mindenképpen.

Abban a pillanatban, hogy egy ételt, alapanyagot egészségesnek titulálunk, máris vitát generálunk - mert van, aki szerint az (és tuti talált ezt igazoló tanulmányt idéző cikket a neten), van, aki szerint meg fú, de nem az (és tuti talált ezt igazoló tanulmányt idéző cikket a neten). Ezért gondolom, hogy ez a fajta kategorizálás teljesen felesleges, hiszen helye lehet az étrendünkben a 46 szelet pancettás ételnek is és a 3 szál rukkola levélnek is. Fontos a tudatosság, tudjuk, hogy mit eszünk, amikor eszünk - akár otthon, akár házon kívül, tudatosan vásároljunk (és ez alatt még véletlenül sem azt értem, hogy bio vagy nem bio), főzzünk, törekedjünk a változatosságra, élvezzük a színes, szezonális kínálatot magunk körül.

Remélem értitek mire akartam kilyukadni. :)